Ha Isten nevét mindenhol át kellett írni Jehovára, akkor Jézus nevét miért nem?

Szia,

A válasz egyszerű: Isten nevét nem kell mindenhol átírni Jehovára, sőt érdemes ezen a területen azt a logikát követni, amit a maszoréta zsidó írástudók is tettek - akiknek nem mellesleg az Ószövetséget köszönhetjük - miszerint a JHVH tetragrammaton alá az Adonaj - ÚR név magánhangzót punktálták, hogy amikor az olvasó ehhez a szóhoz ér, akkor automatikusan az Adonaj - ÚR szót ejtse.

A másik megoldás, hogy a JHVH jelentésével helyettesítjük ezt a nevet, ami nem más mint az Örökkévaló. Az Úr Jézus Krisztus esetében ez a szó a Szabadító lenne.

Mivel azonban a Biblia fordítói nem azt a megoldást választották, hanem meghagyták az eredeti neveket a Szentírásban - méghozzá az adott nyelv szerinti kiejtés alapján fonetikusan - nekünk is érdemes ezt a gyakorlatot folytatni.

Egyébként az észrevételed jogos, aki változtat, legalább legyen konzekvens... :-)

Üdv. Péter

Esetleg, hogy tudjuk éppen miről ír az evangélium.

Egyrészt Jézus az Isten megtestesülése.

Krisztus, a háromszor felkent azaz Isteni minőség.

Nem a megnevezhetetlen JHVH járt akkor a földön, akire nézni sem lehet Ószövetség szerint. Ha úgy jobban tetszik, nem úgy ahogy az Ószövetségeben, hanem ember alakban.

JHVH-t azért tilos ábrázolni, mert az hamis képet adhat.

Jézus viszont emberi alakban jelen volt, és élete valamint azzal szoros összefüggésben álló tanítása ettől a tulajdonságtól elválaszthatatlan. Ezért nevében is szükséges a különdbségtétel.

Kedves 1/5-ös válaszadó!

Hivatkozom neked a Róma 10:13-as versére, ahol ezt irja: "Mert mindaz aki segitségül hivja az Ur nevét, megtartatik."

Tehát kit kell segitségül hivni? Az Urat? Vagy az Ő nevét?

És ha a nevét, akkor mi az Ő neve?

A héberben az Adonáj /Urat/ jelent, az Elohim pedig /Istent/. A világban sok ur, és sok isten van. Mivel ezeknek mindnek van személyes neve, igy teljesen biztos, hogy a teremtő Istennek is van neve. És ezt a nevet Ő adta saját magának, hogy megkülönböztesse magát a hamis Istenektől. Erről ir az Ésaiás 62:2-es verse, amely igy szól: "És megtudják a népek igazságodat, és minden királyok dicsőségedet, és uj nevet adnak neked amelyet az UR SZÁJA HATÁROZ MEG."

Tehát Isten személyes nevét kell segitségül hivni!

Az mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az "Ur és az Isten" kifejezés nem név, hanem cimet és rangot jelent.

Még hivatkoznék a János 17:26-os versre: "És megismertettem ő velük a te nevedet, és megismertetem, hogy az a szeretet legyen ő bennük, amellyel engem szerettél, és én is ő bennük legyek."

Az 'Ur és az Isten' kifejezést nem kellett megismertetni a zsidókkal, viszont Isten személyes nevét igen! Mivel Jézus idejére már a zsidók is csak az Adonáj és Elohim szavakat használták, nagyon kevesen a 'Jehova' nevet!

Ugyan is a szoferimeknek - tekercsmásolóknak - szigoru előirásuk volt arra nézve, hogy amikor le kellett irniuk Isten nevét, előtte rituálisan mosakodniuk kellett, tiszta ruhát felvenni, és csak igy irhatták le Isten nevét. Másrészt babonásan féltek kiejteni ezt a nevet. Ezért egy idő után elkezdték behelyettesiteni az Adonáj és Elohim szavakkal. Igy azután mire Jézus lejött a földre, már nagyon ritkán használták Isten személyes nevét. Ezért kellett Jézusnak 'megismertetni' velük ezt a nevet.

Üdvözlettel: Judit!

"Ezért kellett Jézusnak 'megismertetni' velük ezt a nevet."

a jehovára való név átírás az egyik létező legnagyobb mocskosság volt amit megtett az örtorony szekta!

de az EGYIK FŐ GOND akkor is ott van, hogy Jézusnak semmi de semmi köze soha sem volt az Ószövetségben itt ott "jehova" néven feltűnő GYILKOLÓGÉP szörnyhöz! JÉZUS eleve soha de soha nem is ismerte! az az akármi PLÁNE NEM IS A TEREMTŐ!

Fel kellene már fogni a minden jehovistának, hogy SAJNOS az Ószövetségnek alig van köze az újszövetséghez. Jézusnak soha de soha az életben nem volt az apja az ószövetség szörny istene. GYEREKEKNEK ILYET BE LEHET ADNI, DE ÉRTELMES VALLÁSOS ÉS NEM VALLÁSOS EMBEREKNEK NEM!

"És ezt a nevet Ő adta saját magának, hogy megkülönböztesse magát a hamis Istenektől. "

csak hát ezt a hamisságot jobban meg kellen nézni, mert mi van akkor ha épp RÁ VONATKOZIK !

a bibliával kapcsolatosan az TÉNY hogy úgy szerkesztették, hogy a fennálló hatalmaknak MEGFELELJEN!

a VÉGTELENSÉGIG lehet rajta vitatkozni egészen addig amig az idő ezt is feledésbe merít mint mindent az évmillók.. alatt.

AZ igazság mindíg az vagy az lesz mert azzá teszik amit akarnak hogy legyen,

csak idő kérdése mert az ember az felejt és a megmaradt információkból lehet mazsolázni mit kínáljanak tovább bemutatásra az embereknek,

mindíg mindent utólag is meglehet változtatni hogy elfogadják.

egy IGAZI VALLÁS-TÖRTÉNÉSZ végzettségű Egyéb diplomái: régész, egyiptológus. tehát több ókori nyelveken is szalonképes, aki régészekkel is dolgozott igen sokat kutatóként és valóban végig olvasott jézusról rengeteg tény adatot könyvtárakban is, hát mond 1-2 olyat amihez az iskolázatlan normál hivők még hozzá szagolni sem tudnak mert annyira hihetetlen számukra. írt erről egy rendes könyvet is.

Jézus TILTOTT tanításai ! (Apokrifok, Biblia)

youtube.com/watch?v=Hhweir-TNFk

valahogy így készült az Ó és az Újszövetség is SAJNOS. teljesen mindegy hogy valaki hivő vagy nem hivő ez a TÉNY !

nekem IS csak az jut az eszembe hogy egy HÍVŐ egy vallások szerint is silány gyarló ember tehát a papok, HA MÁR AZ ISTEN SZAVA!!!!! ,

AKKOR HOGYAN MERTE BÁRKI BÍRÁLGATNI, VÁLOGATNI, MEGROSTÁLNI, KANONIZÁLNI JÉZUS SZAVÁT hogy ez igaz ez meg nem,hamisítvány.

erre csak a HATALOM szó a válasz más nincs !!! csináltak össze állítottak egy tálat amitől emberek milliárdjainak érte csorogni kezdett a nyála.

a JHWH hogy micsoda vagy kicsoda még ez is teljesen bizonytalan csak a biztos hogy valakik beletették. ?!

még ez sem 100% os megítélésű , tehát ezen is lehet a végtelenségig vitatkozni.

a YHWH tetrageammáról tudományosan többszörösen be lett bizonyítva nem Ábrahám, Izsák, Jákób Istenének a neve,

hanem Baál azaz a napisten az égi bika megjelölésére szolgált. A név benne van az asszír, hettita, egyiptomi ,sőt a

királyok neveiben.

Már a Gilgames Eposz beszámol egy Ullu Yah nevu istenrol,aki a magaslatok istene voltabban a korban.

Ezt tartalmazza a szoveg:

Az útmutatást, melyet Ur-sanábi Gilgamesnek adott, az eposz hettita nyelvű fordításában olvashatjuk, a vonatkozó töredékeket pedig Bogazköy és más hettita települések romjai közt találták meg. Ezekből a töredékekből, melyeket Johannes Friedrich - Die hethitischen Bruchstükes des Gilgamesh-Epos - rakosgatott össze, megtudhatjuk, hogy Gilgames azt az utasítást kapta, keresse meg, és kövesse „a messzi, Nagy Tenger" felé vezető „szokásos utat". Két kőoszlopot vagy útjelzőt kell fellelnie, melyek Ur- sanábi szavai szerint „mindig úti célomhoz segítenek engem". Itt el kellett kanyarodnia, [152] hogy eljusson az Itla nevű városba, melyet a hettiták az Ullu-Yah - 'ő a csúcsokról' - nevű istenüknek szenteltek.

Az ókori egyiptomiaknál ,mint holdisten az uralkodók neveiben is szerpelt:

Iah vagy Jah (ỉˁḥ) ókori egyiptomi holdisten. Neve eredetileg csak a holdat mint égitestet jelentette, később vált istenséggé,[2] majd magukba olvasztották más lunáris istenségek (Thot, Honszu).[3]

Ikonográfiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ábrázolása antropomorf: álló férfialak, gyakran Honszuhoz hasonló, fején félhold vagy telihold szimbólummal, gyakran atef-koronával. Honszu oldalfürtje helyett hármas parókát visel. Thottal való azonosítása miatt íbiszfeje is lehet.[3]

Kultusza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a Piramisszövegekben előfordul neve, ahol a király apjának és fivérének is nevezi.[4] Alakjának fejlődésében nagy szerepet játszhatott a kapcsolat más közel-keleti államokkal, hatással lehetett rá az akkád Szín holdisten. Kultuszának fénypontja a második átmeneti korra és a korai Újbirodalomra tehető, a bevándorló majd Egyiptomot uraló hükszoszok és az őket kiűző XVIII. dinasztia idejére. A királyi család tagjai nevében is mutatta az isten iránti elkötelezettségét: a Jahmesz (Ahmesz, Ahmosze; „Jah gyermeke” vagy „Jah megszületett”) nevet többen is viselték közülük, és Kamosze fáraó nevére („a bika megszületett”) is hatással lehetett, hogy Szín istent is említették bikaként. III. Thotmesz egyik feleségének a neve Szatiah, „Jah leánya”; ez után az idő után nincs sok nyom, mely Jah kultuszára utalna.

Természetesen nem elegendo egy bizonyítékra alapozni azt a felfedezést, hogy YAH ill. YHWH

osi pogány nemzetek istenei voltak. Ehhez számos régészeti adat felkutatására van szukség.

Egyik ilyen felfedezéshez a Kánaáni nyelvtorténet kutatása kapcsán jutottam:

Kánaáni nyelvek emlékei:

"

Tell el-Amárna (Jah-et-Aton): IV. Amen-hotep / Amenophisz (Eh-n-Aton / Akhenaten) fővárosa, i.e. XIV. század első fele. A könyvtárból előkerült a kor diplomácia levelezésének jelentős része (emiatt különösen jól ismerjük ezen évtizedek politikai-diplomáciai történelmét, pl. Szíria-Palesztina helyét a három nagy pólus, Egyiptom, Mezopotámia és a Hettita Birodalom közt), amelyek főleg ékírással, akkád nyelven (a kor lingua franca-ja) keletkeztek. Többek között Szíria-Palesztina (= Fönícia, Kánaán) (város-)államai uralkodóinak a levelei is előkerültek. Utóbbiak sok glosszát, azaz egy-egy beszúrt (magyarázó) szót, mondatot, tartalmaznak i.e 14. századi kánaáni nyelven"

Forrás: [link]

Ld. még Komoróczy Géza hand-out-ját a tanszéki honlapon.

A teolőgus doktorok mindezt tudják, de ahelyett , hogy beismernék eddigi tévedésüket, struccpolitikát folytatnak.

Fejüket homokba dugják, mintha mi sem tőrtént volna, ahelyett, hogy felvilágosítanák a keresztény és zsidó hivőket,

elnézést kérve, hogy elsősorban a 16. századtól napjainkig a bibliafordításokban a bálványisten YHWH neve Ábrahám, Izsák, Jákób Istenének a neveként szerepeltették.

három leletben fordul elő a YHWH.

1. Az i.e 1370 ből származó , egyiptomban található Ra isten templomának egyik oszlop feliratán,

Nem héberek által készített írás! NEM A SZENTÍRÁS!

2. I.e. a 9.században Mésa(Moáb) király által készíttetett írás.

Nem héberek által készített írás! NEM A SZENTÍRÁS!

3. i.e. a 9. század közepe és 8. század közepe között Kuntillet-Adzsrudban, a Sínai-félsziget északkeleti részén,

sírkamrákban

a kamrák közti válaszfalak egyikén maradt fent a felirat,

Nem héberek által készített írás! NEM A SZENTÍRÁS!

Van itt még egy, mégpedig a Hinnom-völgyben talált ,amulet.

A Jeruzsálemben, a Hinnom-völgy oldalában talált Ketef Hinnom-i amulettek (Kr. e. 7/6. század) a Numeri 6,24–26-ban az ún. Papi áldás szövegeként ismert áldás egy rövidebb változatát tartalmazzák: „Áldjon meg és őrizzen meg; tekintsen rád kegyesen YHWH és adjon számodra jólétet”. Az áldás birtokosa az ezüstlemezre írt szöveget életében tekercs formájában a nyakában viselte.

Felmerül azonban itt egy kérdés.Hol olvasni a bibliában, hogy az igaz Isten imádói a nyakukban amulettet viseltek,

hogy megvédje őket a rossztól. Mi bizonyítja, hogy ez a papi áldás nem egy baál papi áldás, hisz ezek az amulettek épp

abból a korból valók, amikor izrael királyai Baát és Ashera imádták. Arról nem is beszélve, hogy a Moábiták Baált YHWH-nak

nevezték, Ashera hera férjének.

Hogy a Hinom-völgyében talált amulett nem bibliai papi áldást idéz mi sem bizonyítja jobban, mint az tény áldások gyakorlatát a fogság előtti korból a Biblián kívüli emlékek is dokumentálják. A Színai északi peremén fekvő Kuntillet Adzsrudban két, a Kr. e. 9–8. századra datálható épületet tártak fel, ahol a falakon és a helyiségekben talált gabonatároló edényeken (pithoszokon) áldásokról tudósító feljegyzések olvashatók, vörös és más színű festékkel írva. A feliratok YHWH áldásáról tudósítanak, amelyet különböző személyek nyertek el. A pithoszokra írt szövegek bajelhárító ikonográfia keretében jelennek meg (termékenységi jelképek, mint az „életfa” mellett ábrázolt kecskék, vagy a borját mosdató és szoptató tehén, továbbá félelmet keltő Bész-alakok, és a zene mágikus erejét megjelenítő, lanton játszó nő). Az ábrák és a feliratok nem professzionális minőségűek; ezek alapján vélhető, hogy a hely afféle zarándokhely, a népi vallásosság központja lehetett. Egy másik lelőhelyen, a Hebrontól nyugatra fekvő Hirbet el-Qom-ban feltárt sírok egyikében felirat olvasható. A Kr. e. 8. századra datálható szöveg arról számol be, hogy „Urijahu Jahve áldását kérte”, és az áldás hatékonyságáról is értesít (II-es sír, 3. felirat). Urijahu, a sír tulajdonosa életében szerezhette meg az áldást, amelynek tényét sírjában is felíratta. Hogy mi bizonyítja, hogy ezek a YHWH nevében áldást mondó szövegek nem a Szentírást idéző papi áldások.? Nos az, hogy az áldást Asherától, kérik.

A kánaáni Él társa/felesége Aséra volt, fiuk pedig Baál. Régészeti bizonyítékok igazolják, hogy Jahve társa/felesége is Aséra névre hallgatott, ami megerősíti a fentieket:

Két feliraton is szerepel:

Hirbet el-Qôm temető felirata:

Kom (8):3.

1. Uriyahu3[10], a falusi előljáró4[11]

2. Áldott Uriyahu YHWH előtt,

3. Mert megmentette őt ellenségeitől az ő Aserája által.

4. 5[12]Onyyahué

5. és az ő Aserája által

6. wh (ford.: Kőszeghy Miklós)

Kuntillet-‘Ajrud karavánszeráj lelete:

Pythos 1.

1. Mondta [...]: Mondd meg [...]nek és Yau‘asanak és [...]: Megáldalak téged

2. a samáriai YHWH és az ő Aserája által (ford.: Kőszeghy Miklós)

Forrás: [link]

Tehát kérdés?! , voltak-e a jehova nevűnek tanúi az apostolok idejében?

Igen, a Kumránban megtalált kéziratok arról tanuskodnak, hogy Kumrán környékén volt egy napistent imádó zsidókból álló SZEKTA, akik megvetették a Mózes által közvetített Törvényt és hajnalban felkeltek, hogy imádják a napot.

Ezeknek a napimádóknak az írásaiban rátaláltak a napisten YHWH és a holdisten YAH neveire.

Hogy kapcsolatba kerültek-e ezekkel az apostolok ,arról nincs feljegyzés az apostolok írásaiban.

De magáról a napisten YHVH nevéről sem tettek említést sem ők,sem az Úr Jézus.

Ennek legfőbb oka az lehetett, hogy a Mózes által közvetített Törvény megtiltotta, hogy idegen istenek nevét emlegessék.

2. Mózes 23:3Mindazt, amit néktek mondtam, megtartsátok, és idegen istenek nevét ne emlegessétek; ne hallassék az a te szádból.

Vidiripi

"Hivatkozom neked a Róma 10:13-as versére, ahol ezt irja: "Mert mindaz aki segitségül hivja az Ur nevét, megtartatik."

Tehát kit kell segitségül hivni? Az Urat? Vagy az Ő nevét?

És ha a nevét, akkor mi az Ő neve?"

Bizonyára kedves Judit is ismeri azt a fogalmat hogy szövegösszefüggés! A Róma 10:13 így önmagában kiragadás a szövegkörnyezetből.

Hogy érteni lehessen ezt a részt ,el kell olvasni a Róma 10:9-17-ig.

Kedves Molnár Sándorné!

Köszönömb hogy megszólított és figyelmembe ajánlotta azt a bizonyos igét. És a kérdése is jogos; természetesen kielégítem kíváncsiságát. Ha van némi jártassága a hebraisztikában vagy az ókori Közel-Kelet történelmében illetve kultúrájábanb akkor nyilván észrevette, hogy a héber kifejezések általában nem feleltethetők meg pontosan a mai magyar nyelv szavainak a két nyelv eltérő alapjai és fejlődése miatt.

A héber kifejezés, amit általában "név" kifejezéssel adunk vissza, a magyar kifejezés értelme mellett még több jelentéssel is bír. A megnevezés mellett jelenti a személyiséget, magát a személyt is. Amikor az Igében az Úr nevének segítségül hívásáról van szó, akkor az valójában azt jelentib hogy magát az Urat hívjuk. A név és a megnevezett személy között nem tettek különbséget -olyannyira, hogy magára Istenre is többször hivatkoztak "ha-Sém" azaz magyarul "a Név" kifejezéssel. Tehát az idézett igében sem holni primitív névmágiáról van szób hanem Isten segítségül hívásáról.

A másik félreértés, miszerint "hogy az "Ur és az Isten" kifejezés nem név, hanem cimet és rangot jelent". Ezzel szemben lehet, hogy az "úr" pusztán egy rang lenne, viszont a nagybetűs "Úr" a világ minden nyelvén tulajdonnév. És ha ezt a nevet a Szentírás számtalan helyen a világ Teremtőjére vonatkoztatja, akkor bizony senki nem vonhatja kétségbe, hogy az Úr vagy Isten az ő neve. Teljesen függetlenül attólb hogy milyen más rangot, címet vagy szakmát jelölnek az úr illetve isten kifejezések. Gondolom ön is sejti, hogy van némi különbség a malomban dolgozó molnárok és az ön neve között...