A lélek ugyanazzal a tudattal rendelkezik, mint az ember akiben volt, vagy lesz még plusz ismerete, amit az ítélet előtt szerez?

A lélek egy számunkra felfoghatatlan nagyságú és formájú tudattal rendelkezik. Van ahol a lélek azonos definíción van, mint isten..., szóval.., van egy pöponyi különbség.

A két végletét sikerült megfognod. Az ember, akinek épphogy van öntudata, és a lélek, ami időn kívüli, végtelen tudás, végtelen intelligencia.

Az ember halála után, még szinte ugyanolyan, csak kicsit folyékony. Hasonló a különbség, mint az ébrenlét és alvás különbsége. Utána amikor elhagyja a fizikális világot, még mindig ugyanaz az ember, csak átjárja isten, egy ugynevezett 'végtelen szeretet' állapotában lesz. Ez után jön csak a szellemi tudatszint, ahol már önmagát, önmagával azonosítja a létező, avagy egy tudat, energialény, ami fejlődik, nem pedig az egyik szerepjátékosa, az emberi élet.

Lényegileg ez után jön a lélek, ami a fejlődésnek a csúcsa. De közben meg annyi bölcsességet szed vissza magába a spirit/szellem, hogy mondhatni amit eddig leírtam, szinte semmi, csak állapotok, meg önazonosítás, ez viszont maga a fejlődés, növekedés.

Az idézeted azt jelenti, hogy aki azt a filozófiai elvet vallja, hogy minden isten, avagy minden anyag, fogalom, szóval minden létező, legyen az akármennyire is primitív, az az elgondolás istentől való, mert ugye a végtelen egyenlőséget, ezáltal testvériességet hirdeti. Bár nagyon hülyéb van megfogalmazva, igaz.

Kedves Kérdező.

Az élet forrása nem lélek, hanem szellem. A lélek kifejezést magyarban, az élő fizikai teremtményekre mondjuk, mint emberek, vagy állatok.

Ha az ember meghal, akkor megszünnek a gondolatai, elvesznek, és nincs része tovább semmiben, ami az életben zajlik.

(Prédikátor 9:10) 10 Mindazt, amit kezed megtehet, tedd meg a te erődből, mert sem cselekedet, sem tervezés, sem ismeret, sem bölcsesség nincs a seolban, ahová mégy.

(Prédikátor 9:5, 6) 5 Mert az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak, és nincs többé fizetségük, mert nem emlékeznek rájuk többé, elfeledték őket. 6 Szeretetük, gyűlöletük és féltékenységük is elveszett már, és időtlen időkön át többé nincs részük semmiben sem, ami történik a nap alatt.

Ha Isten úgy dönt, hogy egy embernek visszaadja az életét, akkor a mindenható képességével, az emlékezetét is visszakapja.

Az általad idézett Biblia vers nem arról szól, amiről irtál.

(1János 4:2) 2 Ebből tudjátok, hogy Istentől van-e egy ihletett kijelentés: Minden ihletett kijelentés, amely elismeri, hogy Jézus Krisztus eljött testben, Istentől származik.

Mindenki aki egyetért Isten kijelentésével, mely szerint Jézus emberként fog élni a Földön, az egységesen gondolkodik Istennel és az Ő szavával.

Itt nem az Istentől való származásról beszél, hiszen mindenki, még az ellenséget is Isten alkotta, csak megváltoztatta a gondolkodását.

Egyrészt leszögezendő, erről a témáról csak elméleti spekulációk léteznek, tapasztalatilag bármi igazolhatatlan.

A katolikus teológia/filozófia úgy közelíti meg ezt az amúgy ingoványos kérdést, hogy az ember

1. test és lélek metafizikai (= természettudományosan szétválaszthatatlan) egysége,

2. a lélek szellemi természetű.

A lélek alatt a biológiai élőlények bennható tevékenységet végző életelvét értjük, ami lehet vegetatív, érzéki és racionális/szellemi (most abba ne menjünk bele, hogy ez a peripatetikus felosztás mennyiben állja meg a helyét).

Az emberi lélek kiindulópontja önmaga (emiatt szellemi), a szellemi működés két megnyilvánulása az értelem és az akarat. A működés kiindulópontja teszi szellemivé ezt a kettőt, nem a konkrét megnyilvánulása, ami átjárja az anyagot.

Ezek a szóban frogó funkciók, a testtel való metafizikai egység miatt, a testben nyilvánulnak meg. Hiába én akarom ezt meg azt tenni, az akarat sikere a test függvénye. Hiába akarom az értelmemet hatékonyabban használni, az értelem működése függ a testtől.Lehetetlen ezeket elválasztani a biologikumtól. A halál az egyetlen, ami ezt az egységet szétválasztja.

Ha megszűnik az egység, akkor lehet találgatni, hogy mi a helyzet, de ez már csak a feltételezgetéseknek a helye.

Többen úgy gondolják, hogy az értelem "befelé" fordul, és teljesebb önismeretre tesz szert, ill. működése az angyalokhoz lesz hasonló, habár az ismeretek jóval homályosabbak lesznek. De ez még nem az üdvösség, nem Isten színről színre látása.

Tehát összegezve, a plusz ismeret magában foglalja a teljesebb önismeretet, és homályosabb, tisztán szellemi ismeretet, talán a többi lélekről, de biztosan nem az anyagi világról.

Persze, aki Isten látásában részesül, arra a megismerés teljessége vár.

Isten mindenkinek elmond mindent amit tudnia kell nem titkolózik. Sajnos némelyek túl egyszerűnek tartanak bizonyos magyarázatokat, mert Isten mivoltját nézve azt gondolják, hogy nem lehet egyszerű. Igy a saját elméletüket, és a felfogásukat akarják Istenhez kötni.

Vegyük pl, a bűnösök büntetését. Sok ember elégedetlen azzal, ha egy hatalmas bűnt, vétket elkövető, ugyanazt a büntetést kapja Isten itélete szerint, ahogy mindenki más, aki talán olyat nem is követett el. Ez sokak szerint "felháboritó", és igazságtalanságnak tűnik, az nem lehet, hogy "ennyivel megussza."

Ezzel az ember tulajdonképen a saját lelkületét tükrőzi vissza, nem Isten irgalmát, és gondolkodás módját.

Pedig Isten minden bűnért, ami nem egyezik az általa felállitott erkölcsi mértékkel, az életmegvonását alkalmazza. Nála nem létezik olyan értelmezés, hogy "kisbűn" nagybűn".

Az viszont tény, Isten még is szelektál bizonyos "bűnök" elkövetésében, amit azzal súlyosbit, hogy a halálból, nem részesül feltámadásban. Tehát olyan mint ha soha meg sem született volna. Aki irgalmat érdemel, az pedig újra élhet. De soha nem alkalmaz élőlényeken szadista hajlamú kinzásokat, távol áll Tőle.

Ilyet az emberek tesznek, Ő soha sem.

"De soha nem alkalmaz élőlényeken szadista hajlamú kinzásokat, távol áll Tőle."

Ha a pokolra gondolsz, akkor ki kell ábrándítsalak, hogy nem igaz az, amit az ördögtorony tanít, hogy Isten küldi oda az embert. Mert ez a pofátlan hazugság, amivel kábítanak. A pokol létezik és az ember maga akar odamenni. És írja a Biblia azt is, hogy feltámadás után, amikor mindenki feltámad, egyesek az örök kárhozatra mennek, ahol (tehát helyről beszél a Biblia) sírás lesz és fogcsikorgatás. Az, hogy az ördögtorony azt tanítja, hogy nem létezik az, amit a Biblia tanít, még nem az igazság. A kegyelem az, ami segít, de ti ugye ezt nem ismeritek.