Krisztus mikor tette a földi gazdagság ígéretét követőinek?

Igazából Krisztus tanítása a szeretetről szól és nem az anyagi javakról. Viszont nem a lemondáson és a szenvedésen van a hangsúly, hanem az emberek megmentésén, amiben sokszor akadályoz bennünket az önzés és egyéb rossz szokások lásd 7 főbűn.

Az életben szükség van pénzre, ha nem akarsz meghalni. De egy keresztény nem a pénzben úszik, hanem az önzetlenségben.

Azok akik megmentésben részeülnek, azok gazdagok lesznek.

De milyen értelemben?

Nem lesz betegség, öregség, és halál, mindenki a messiási királyságban jó létenk fog örvendeni, nem lesznek vadállatok, akiktől félni kell.

A Földön béke lesz, mert mindenki aki ott lesz, nem fog senkivel veszekedni, háborúzni.

'hol ígérte meg a földi gazdagságot követőinek, mint egyfajta bizonyságot, amiről felismerhetők igaz követői?"

Soha sehol-

Nem nagyon ígérte meg. Közismert dolog, hogy a kereszténység kezdeti követőinek jelentős része az alsóbb zsidó társadalmi rétegekből került ki, bár a Biblia szerint voltak magasabb rangúak is (pl. Arimatiai József, római parancsnok). Az egész egy erősen alulról szerveződő mozgalomként indult a I. században, és az államhatalom csak a IV. századtól (Nagy Konstantin) engedélyezte, támogatta. Azelőtt tiltott (esetleg megtűrt) felekezet volt a római birodalomban. Egyes vélemények szerint azért is volt annyira népszerű, mert a szegény munkásoknak, koldusoknak, rabszolgáknak, egyéb megvetett társadalmi osztályoknak is életcélt tudott felajánlani, szemben az akkori bevett államvallásokkal. Bár ez a szociális oldala soha sem tűnt el teljesen, később felerősödött az intézményi része, és sokan ma is azt a szabályozott oldalát ismerik. A 313 után megnyílt gazdag Világgal való viszonnyal szemben pedig a következő dilemma ált a IV. századi a korabeli keresztények előtt:

- elzárkózás, a szociális (néhol kifejezetten gazdagellenes) attitűd fenntartása -> egyiptomi és szíriai remeték, VI. századtól európai szerzeteseké, napjainkban talán a Jehova tanúié

- VAGY az új lehetőség felhasználása a világ jobbá tételéért, szociális problémák csökkentéséért, társadalmi igazságtalanságok megszüntetésért

Mindkét vonalnak mindig is voltak elismert alakjai, de természetéből fakadóan a zártabb kereszténység mindig kevésbé volt ismert az átlagemberek előtt. (Jó példa: Nil Szorgszkij és Volokalamszkij Szent József esete a XV. századi Oroszországban: [link]

Persze az is igaz, hogy sokan csak az új állami állapotok / majd a 380-as évektől kötelező kereszténység miatt "vedlettek" át kereszténnyé a Római Birodalomban.