Hívők. Mit szóltok amit Hawking és az ateisták szoktak mondani a túlvilágról és a mindenhatóról? Nem féltek a haláltól?

Hawking és társai mondanak amit akarnak, én a mindenhatóról arra a belátásra jutottam, hogy a Mindenható egy és azonos az a teljes léttel, hogy belőle fejlődött ki minden létező, és ennél fogva mindenható, nem egy különálló teremtő, nem egy személy. Hogy a Mindenható – melynek mi szerves részei vagyunk – egy valakinél, egy személynél minden tekintetben végtelenszer több, nagyobb, hatalmasabb, bölcsebb, stb. Hogy mi és velünk együtt minden létező a Mindenható fejleményei vagyunk, nem teremtményei, mint ahogy a fa levelei sem teremtményei a fának, hanem fejleményei.

A haláltól nem félek, annál inkább a velejáró szenvedéstől. A túlvilágról alapozott sejtelmem, hogy habár a halál sok mindennek véget vet az ön-tudat, vagy amit a vallások léleknek neveznek tovább él, édesapám a következő esetről számolt be nekem:

Egy este szokása szerint csendesen rajzolgatott festegetett, nyugdijas éveiben az volt a kedvenc foglalkozása, egyszer csak ott állt előte egyik gyerekkori barátom, akit én jól ismertem, nem szólt semmit, csak ott állt előtte aztán egy idő után távozott. Édesapám megjegyezte, hogy mielőtt festegetni kezdett midig gondosan bezárta az ajtót, és ez alkalommal is úgy tett, barátom tehát zárt ajtókon keresztül jutott be anélkül hogy némi zajt csapott volna.

Édesapám másnap megtudta, hogy barátom előző este meghalt.

Semmit nem szólok, egy ateistának sincs sokkal több tapasztalata a túlvilágról, mint nekem.. :))

Az meg nem ijeszt el, hogy semmi nem lesz a halál után. Mit vesztek? Semmit. Akkor leéltem az életem Krisztus tanítása szerint, igyekeztem életemben a szeretetet az embertársaim felé gyakorolni, ezáltal velük jót tenni, aminek ők örültek. Mi vesztenivalóm van, ha a krisztusi úton járok? Semmi. Másokat segítve, szeretve élek, ami engem is boldoggá tesz. Ez akkor is értékes, ha nincs Isten.