A cigányságra milyen vallási szokások és vallási kultúra jellemző?

Jól írja a kettes. Tipikusan a domináns környezeti valláshoz igazodnak (bár ennek megváltozására nem mindig vannak tekintettel). Ennek megfelelően a régiónkban a romák döntő többsége keresztény; ezen (többé vagy kevésbé) belül feltűnő egyes neoprotestáns felekezetek népszerűsége adott roma közösségek esetében. A tágabb térségben (főképp délebbre, a balkáni területeken, mindenekelőtt Albániában, Boszniában, Koszovóban, de Bulgáriában, Észak-Macedóniában és a romániai Dobrudzsában is) mindemellett számolhatunk az ún. horahane cigányság jelenlétével is – ők muszlimok.

Ami az „őshagyományaikat” illeti, több közösség esetében megfigyelhetőek archaikus rituális viselkedési formák (egyes csoportok pl. többek között állatáldozatokat is bemutatnak), de arról, hogy túlélt volna valamilyen koherens vallási képzetrendszer nem tudok.

A cigány szóról gyakrabban mondják a hozzáértők, hogy bizánci görög eredetű, és egy `érinthetetlenek` (ez ugyebár a romák eredeti státusának felelne meg) jelentésű szóalak torzult formája. Ez már önmagában sem túl hízelgő, de hozzátehetjük még azt is, hogy a szó jelentése a magyarban pl. tovább pejorálódott (l. pl. cigánykodik).

Ami a devlát illeti, eredetileg valóban egy `isten` jelentésű óind szótőből származik, de egyfelől ebből csak annyi derül ki, hogy a jelenlegi vallásaik felvétele előtt is rendelkeztek istenfogalommal/istenképzetekkel (vö. a mi isten szavunkkal: ez is megvolt a kereszténység felvétele előtt). Másfelől bizonyos kontextusokban a szó jelentése nyilvánvalóan kontaminálódott egy hasonló hangalakú, de eltérő (végső soron görög) eredetű, `ördög` jelentésű tőcsoportéval (l. román diavol (hogy egy olyan nyelvre utaljak, amellyel volt érintkezés, de a latin diabolus és angol devil is idevágó példa)).

Ami a rákot illeti, ez ugyanaz a betegségnév, ami a magyarban is előfordul, és nem egy kimondottan a roma folklórra jellemző hiedelemlényre utal.

#8

Ezekről az állításokról tudsz mutatni szociológiai tanulmányokat is, vagy csak most szoptad ki a kisujjadból? Utóbbi tűnik valószínűbbnek.

Mert felénk nagyon sok cigány él, de kártyával nem jósolnak, nem is katolikusok zömében, a vallásosok közül is a többségük hitgyülis, amióta a felekezet befészkelte magát olyan 20 éve. Persze most már ez kimerül annyiban, hogy pár cigány gyerek jár a hitgyülis hittanra, illetve akik katolikus templomban akarnak kereszteltetni újszülöttet, azokat megfélemlítik, hogy ne tegyék.

találtam egy tanulmányt erről:

[link]

részlet:

A lovári cigányok mélyen vallásos embereknek tartják magukat. Hitük szerint szüleiktől öröklik a vallást, többségük

katolikus vallásúnak tartja magát. Ragaszkodnak saját törvényeikhez, szokásaikhoz, ami ellentmond mély vallásosságuknak, hisz többre értékelik babonás szokásaik betartását, mint

a katolikus vallásgyakorlatot. A karizmatikus irányzatok követői általában rendszeres gyülekezeti tagok, míg a másik csoport, csupán keresztelő, esküvő és temetés alkalmával jelenik

meg a templomban. Ennél a csoportnál meg kell említeni az

erős Szűzanya-kultuszt, s a csatkai, máriapócsi, és alsószentmártoni búcsúhelyek látogatását, melyeken a család minden

tagja egyformán részt vesz. Az ilyen alkalmakat akár nemzetiségi találkozóknak is nevezhetnénk, hisz az ország egész

részéről, sőt, Szlovákiából is érkeznek ebben az időben lovári

(és nem lovári) cigányok ezekre a helyekre.