Hogy lehetne a társkeresők kiskirálykisasszonyait megtanítani köszönni?
35 lányra írtam rá egy magyar társkeresőn az alábbi szöveggel: "Szia! Szimpatikus vagy és szeretnélek megismerni."
- 1 írt vissza, hogy "bocsi nem de köszi hogy érdeklődsz"
- 2-vel beszélgetek
Namost adott a kérdés, hogy a többi miért van azon a szellemi szinten, hogy köszönni nem tudnak vagy csak annyit mondani, hogy kössz nem.
Azon gondolkozom, hogy csinálni kellene egy ilyen Trash of Tinder-hez hasonló oldalt, ahol az ilyeneket összegyűjtjük arccal és névvel.
Az egy darab szempontjából a másik 34 darab megléte / sikere / sikertelensége ismeretlen, tehát a ceteris paribus elve érvényesíthető a társkeresésben. Kizárólag az én szempontomból számít de azt negligálom.
A kérdés nem az 1 vs 35, hanem az, hogy a 35 nem létező válasz egyszerre "történik" vagy külön-külön.
Na látod, tudsz te eredeti szöveget is nyomni. Nézd meg a lány profilját, és annak alapján írj neki valami érdekeset, ne ezt a sablondumát vesd oda, hogy "Szia! Szimpatikus vagy és szeretnélek megismerni.", mert ezzel tele van a padlás.
Én eleinte mindenkinek válaszoltam, de mikor a kétszázadik írja ugyanazt, miközben az adatlapjából kiderül, hogy semmi közös nincs bennünk, ergo meg se nézte az enyémet, akkor besokall az ember, és csak akkor reagál, ha valami érdekeset lát.
Én egy olyan társkeresőn voltam fent fél évig, ahol az oldal jelölte a válaszadási arányt. Egyszer átállítottam magam nőkeresésre és megnéztem, hogy állnak a nők, az átlag olyan 30%-os válaszadási arány volt, az 50 már magasnak számított. Férfiaknak mind 90-100%, de hát ugye ehhez hozzá tartozik, hogy amíg nőként jött napi 20 levél, nyilván ők nem voltak így leterhelve.
Én egy olyan elvet követek - de az élet minden területén - hogy ne én legyek az, aki a távollétével szerez a másiknak kirekesztettség-érzést vagy úgy általában hanyagoltságot, rossz érzéseket. Ezért ülök le lepukkant emberek mellé a buszon, állok szóba idegenekkel, segítek azoknak, akiket a többség elkerül, és írok vissza mindenkinek a társkeresőn, legalább olyan színvonalon, ahogy megszólított.
De hozzáteszem, hogy bicskanyitogató számomra a sablonlevél. Mert nekem nem minden áron kell valaki és olyan partnert várok, akinek szintén nem minden áron kell valaki. Ennek megfelelően a bemutatkozásom vicces, kreatív, elgondolkodtató és mindenek előtt jó hosszú volt. Ha valaki erre nem tud reagálni egy sablonlevélnél kreatívabban, hát azzal egy fagyizás alatt szétunnánk egymás fejét. De az ábra inkább az volt, hogy a sablonlevél-írók vagy "hellózók" egyszerűen nem tiszteltek meg azzal, hogy akár beleolvassanak a bemutatkozásomba. Ja, én kérek elnézést...
Az is érdekes volt, hogy a hellózásra hellózással válaszolva második válasz (szerencsére) legtöbbször nem érkezett. Mit gondoljak, hogy ekkor szánta rá magát a tag, hogy beleolvasson a profilomba és elrettent, hogy itt neki mozgatnia kellene az agysejtjeit is?
Szerencsére én csak egy olyan pszichopatával találkoztam, aki egy darabig írogatott, de amikor mondtam, hogy szerintem rettenetesen különbözünk, akkor fenyegetőzni kezdett, majd átkozódott és minden rosszat kívánt trágár indulattal, majd azt gondolván, hogy most már kellően vonzóvá vált számomra és meggyőzött arról, hogy ő kell nekem, ismét randevúzni akart...
Hú, de gáz ez a kérdés! Dehogy írnék én neked vissza. Semmilyen interakciót nem akarnék egy ilyen alakkal, nem őrültem meg! Kitörölném az üzeneted, letiltanálak, és szorgosan imádkoznék, hogy se élőben se neten ne legyen dolgunk egymással soha.
Szerintem a többi lánynak is hasonlóak az indokaik. Könnyű ám kiszúrni az ilyet. Inkább ezen kéne elgondolkodnod ahelyett, hogy számodra tök idegen emberek nyilvános megszégyenítésének módszerein törnéd a fejed.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!