Miért pazarolnak az emberek? Ti is ismertek ilyen embereket? Netán ti magatok is ilyenek vagytok?
Tudom, hogy sokan dobják ki az ételt, de saját szememmel látva nagyon rosszul esik. A munkahelyemen főznek ránk (az összes dolgozóra), minden nap frisset. Kis családi vállalkozásról van szó. A tulajok feleségei szokták csinálni a kaját. És este, ami megmarad, kiöntik a szemétbe. Mondván hogy úgysem eszi meg senki, holnap lesz úgyis friss. Nekem ezt nagyon nehezen veszi be a gyomrom. Engem úgy neveltek, hogy spóroljunk mindennel, holott nem voltunk sosem annyira szegények. Ételt kidobni meg se fordult a fejünkben sosem. Meg igazából mást sem. Pedig sokszor vettünk túl sokat mi is bizonyos dolgokból. Még ha el is romlott valami, az sem a szemétben végezte általában, pl. sajtból kivágtuk a penészest részt és megettük. Ezért viselem nagyon rosszul, hogy teljesen jó ételt kiöntenek a szemétbe. Mi még a penészes kenyeret is megettük. Oké, tudom, hogy ez már a másik véglet, de akkor is.
Eldöntöttem, hogy haza fogom hozni a megmaradt étel egy részét amikor csak tudom. Nekem az egy hétre való ebéd kb. De amit nem szeretek avval nem tudok mit csinálni. Bár néha még olyat is képes vagyok megenni, csak hogy ki ne dobják. Tudom, hogy túlzás, de volt már ilyen, hogy degeszre ettem magam valahol, mert tudtam, hogy kidobják a maradékot úgy is. Illetve régen a Mekiben is dolgoztam, ott is mindent kidobtak nap végén. Nem vihettük haza, tilos volt. Én ezt olyan borzasztónak gondolom. Legalább adnák oda a szegényeknek vagy valami. Minden sarkon látni egy hajléktalant. Legalább nekik adnánk oda. De nem. Nővérem mesélte hogy a pékségben, ahol régen dolgozott, ott is ugyanez volt, kidobáltak mindent. Hát milyen világban élünk? Én nagyon utálom a pazarlást, főleg ha ételről van szó. De más dolgoknál is rosszul viselem. Mikor pl. valaki felír pár szót egy a4-es lapra, aztán golyóba gyűrve a szemétbe dobja. Én egy kis cetlit is megőrzök, hátha jó lesz még valamire. Otthon is ezt csináltuk mindig, kissé raktár szerű emiatt a lakás, mert a szülők minden sajnálnak kidobni, de tényleg. Én is ilyen vagyok.
Ezt a betegséget az ostoba szüleidtől lested el, nem azon kell szörnyülködni, hogy más kidobja, hanem azon, hogy hogyan tudtak egy béke korszakban a szüleid ilyen ostobaságra nevelni.
Én is levágom a penészes részt a sajtról, legutóbb két napja, de nagyon ritkán. Erre a szintre a legkevésbé akarok süllyedni.
Azt meg ne felejtsd el, hogy ha a kereskedők odaadnák a szegényeknek a megmaradt ételt, akkor egyre többen járnának oda nap végén az ingyen ételért, holott megvehetnék napközben is.
Ezért KELL kidobni a megmaradt ételt és nem osztogatni. Ugyanis ha nekiállnak osztogatni a kereskedők, senki nem vásárolna pénzért és nagyon hamar lehúzhatnák a rolót és az egész rendszer összeomlana.
Nem szemétségből kell kidobni, vagy fukarságból, vagy gonoszságból, vagy irigységből, hanem mert így fenntartható a rendszer.
Annak meg aztán semmi értelme, hogy azért egyél meg valamit, hogy ne kelljen kidobni.
Hidd el a szemétben sem kerül rossz helyre mert az állatvilág, a madaraktól a rovarokig el fogják fogyasztani azt a kidobott ételt, ha máshol nem a szeméttelepen. Mindenki jól jár.
Borzalmas ember vagy. Munkahelyeden csak röhögni fognsk rajtad.
Van 80 kiló penészes sajtom, jó étvágyat hozzá.
Igazad van kérdező, és bár egy egyszerű kis példákkal fogalmaztad meg, de valóban nagyon mély probléma van a mélyén: két földrész pazarol, a többi éhezik - a világ pusztul bele ebbe. Sehol semmilyen téren nem megengedett a pazarlás. Érdekes, hogy Leonardo da Vinci még a papír két oldalára írt, rajzolt, nem is akármit - a régieknek eszükbe nem jutott volna pazarolni. Nem mindegy ez, miközben a kényelmét szolgálja felelőtlen embereknek, szenved tőle a világ. Vörösmarty Mihály, aki nem csak az orra hegyéig látott, hanem ihletetten a teljes világot minden időben, már ezt írta, noha nem hallott az ökológiai nehézségekről, válságról:
"Az ember fáj a földnek; oly sok
Harc – s békeév után
A testvérgyülölési átok
Virágzik homlokán;"
Mikroszinten, azaz családra és egyénekre levetítve: szerintem nem az a baj, ha a romlott ételt vagy maradékot kidobjuk, hanem okosan kell vásárolni és nem túl sokat venni valamiből. Az együk meg a romlott kaját egy borzalmas ötlet, se a te egészségednek nem tesz jót, se a hajléktalannak. Ügyesen kell vásárolni, ennyi.
Nagyobb léptékben, cégeknél valahol egyetértek veled, lehetne ezt rendesen csinálni, nem egyéneknek továbbadni a megmaradt zsemlét, hanem mondjuk este ami megmarad a pékségben, azt következő reggel pl tényleg fel lehetne használni valami közösségi konyhán, és erre adhatna az állam is támogatást, pl. A szállításhoz - sajnos nem tartunk itt, a stadionok fontosabbak.
Engem a pazarlás nem az ételeknél zavar a leginkább, hanem pl az a sok műanyag eszköz, tárgy, zacskó, amit naponta megveszünk és eldobunk. Azon valóban lehetne spórolni, nem romlik meg és teljesen felesleges.
A pazarlás valóba helytelen. De sz@rrágóság miatt penészes ételt enni is mindennek a legalja.
Nem ismerek pazarló embereket, de a te smucig fajtádból rengeteget.
Ez nem ésszerűség, ez betegség.
"Nem szemétségből kell kidobni, vagy fukarságból, vagy gonoszságból, vagy irigységből, hanem mert így fenntartható a rendszer."
Rövid távon igen, de a hosszú távú fenntarthatóságot pont ez a hozzáállás ássa alá.
Lehetne adni cégeknek, pl. állatok etetésére. Nem a romlott, hanem a nap végén megmaradt, még jó ételt.
Néhol csinálják is.
A munkahelyemen 30-80 emberre foznek naponta. Annyi kaja megmarad hogy a konyhan dolgozok is jollaknak, a kutyak is, es foleg ha tobb emberre kell fozni, akkor pluszba is a konyhasok elvisznek, es van ra pelda hetente hogy legalabb 10 ember adagja ment a lefolyoba. Alapbol inkabb tobbet foznek minthogy centizzek es ne legyen eleg.
Plusz hivatalosan nem marad meg semmi, es ha maradhatna is, akkor sem megoldhato hogy szetosztogassak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!