Abszolút vagy relatív-e az erkölcs?
Relatív, mert mindig a közösségtől függ.
Ez miért kérdéses?
Ne haragudj, ez túl hosszú.
Légy szíves, írjál le ebből 3 érvet, NAGYON röviden.
Oké, pár érve a cikknek:
1. A történelemben olyan társadalmak maradnak fenn, amik valamilyen szinten erkölcsösek.
2. A történelemben szinte végig abszolutisták voltak az emberek. Aki az ellenkezőjét állítja, szerinte szinte mindenki tévedett a történelem során.
3. Erkölcsi tapasztalat: az erkölcsöt mint valami kötőerőt éljük meg (meg_kell_tennem).
4. Mi is tiltakozunk, amikor velünk erkölcstelenül bánnak.
5. A nyelvet úgy használjuk, mintha az erkölcs abszolút lenne: "Ez nem igazságos" stb.
1-5: ezek nem érvek.
Részletesebben is leírhatnám, hogy miért, de látszik is.
Van még valami, vagy ezek a legjobbak?
"1. A történelemben olyan társadalmak maradnak fenn, amik valamilyen szinten erkölcsösek."
Ez még azt sem mondja meg, hogy az erkölcs abszolút vagy relatív => nem érv.
"2. A történelemben szinte végig abszolutisták voltak az emberek."
Így igaz.
De ennek semmi kapcsolata az állítással => nem érv.
"3. Erkölcsi tapasztalat: az erkölcsöt mint valami kötőerőt éljük meg (meg_kell_tennem)."
Ez még azt sem mondja meg, hogy az erkölcs abszolút vagy relatív => nem érv.
"4. Mi is tiltakozunk, amikor velünk erkölcstelenül bánnak."
Ez még azt sem mondja meg, hogy az erkölcs abszolút vagy relatív => nem érv.
"5. A nyelvet úgy használjuk, mintha az erkölcs abszolút lenne: "Ez nem igazságos" stb."
MINTHA abszolút lenne.
Ez még azt sem mondja meg, hogy az erkölcs abszolút vagy relatív => nem érv.
Jó, akkor magamra veszem a hálátlan szerepet.
Szerintem abszolút. Mert a dolgok általában jól megítélhetően helyesek vagy helytelenek.
"Szerintem abszolút. Mert a dolgok általában jól megítélhetően helyesek vagy helytelenek."
De mi a megítélés alapjául szolgáló mérce?
A józan ész mércéje.
A relatív dolgok általában a kulturális dolgok, amik közösségtől függenek. Mint pl. azt kulturális dolognak tartom, és nem erkölcsi-morális dolognak, hogy az araboknak sértés, ha beszélgetés közben a szemébe néznek, nekünk meg az a sértés, ha nem.
Viszont a lopás pl. erkölcsileg-morálisan itt is-ott is helytelen.
És akkor lehet azon agyalni, hogy azoknál a törzsi népeknél, amelyeknek szavuk sincs a tulajdonra, az enyém-tied-övére, akkor náluk erkölcsi vagy kulturális dolog-e, hogy amit csak meglátnak, és nincs valakinek a keze rajta, azt eltulajdonosítják. Vagy megegyezhetünk-e abban, hogy vannak embercsoportok, akik még nem jutottak el a homo morális szintjére, intelligenciájára.
Értem én, jó lenne, ha relativizálni lehetne az erkölcsöt is, mentség lenne sok mindenre, és jó alkalom a rendetlenségre a fejekben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!