A magyar emberek nem veszekednek?

Vagy csak a képmutatás ilyen nagy? Meglepődtem azokon a válaszokon, amit ennél a kérdésnél olvastam. Egy ember írta, h előfordul családon belül a vita, nem kell ezt túlreagálni, senki sem szent, azon kívül mindenki adta szentet, h ez milyen alpári, c**ány szint, ők sosem veszekednek, ha van is nézeteltérés nyugodtan vitáznak, és megbeszélik, szökőévente fordulhat elő max. h veszekednek. Ehhez képest én a neten mindenkitől azt látom, h a legkisebb dolgon egymás torkának ugranak, olyan hangnemben, úgy átkozzák a másikat, halálát kívánják és hasonlók, az utcán szintén egymás any*zását, veszekedést, a villamosról/buszról/metróról való le/arébb lökdösést látom, amihez képest én nyugodt embernek, sőt egy kedves, figyelmes, türelmes embernek érzem magam, mert épp ellenkezőleg figyelmesen, segítőkészen viszonyulok mindenkihez itt a neten, vagy épp a közlekedésben, ehhez képest ebben a kérdésben a kérdezővel értek egyet (mivel ő vagyok konkrétan) h családon, párkapcsolatokba azért mindig van, lesz vita, veszekedés, vagy h épp valaki leadja a feszültséget, és ha azt mondjuk h nincs is ez így rendben és érdemes ezt kezelni, vagy változtatni a hozzáállásunkon, mentalitásunkon, akkor se értem, h miért kell elítélni kvázi azt, aki életében néha-néha veszekszik, mintha olyan utolsó roh*dék lenne, akinek mindenki csak behúzna, a világból kiüldözné stb.stb. Biztos itt is tömegével fogom kapni az ívet h milyen h**lye vagyok, de mostmár érdekel tényleg, h sokimindenki mit gondol erről, mert egyre inkább azt látom, és ezt nem azért mert mindenképp a magam igazát akarom, egyszerűen ez már nekem túl nagy ellentmondás, h mindenki nyugodt, utálja a veszekedős embereket, kiüldözné a világból őket (már alapból ez egy ellentmondás, mert ha nyugodt vagy miért vagy rögtön ilyen feszült, dühvel teli és agresszív valami kapcsán ami ráaádásul nem is veled történt, csak egy téma, és beleképzeled magad), körbelikeolgatják egymást, aki egyedül mást ír, azt tizen diszlájkolják, és fújják egymás igazát erőteljes stílusba, úgy hogy közbe a világba, vagy az internetes hálón épp nem ezt látni, szóval valahogy mégis a képmutatás kezd nekem egyre élesebben kirajzolódni.