Hogy magázódnak az angolul? Ne írjátok, hogy nem magázódnak.

"Így adódik, a kérdés, hogy mit ajánlott fel, ha nem létezik?"

Pl. hogy "szólíts(on) csak Bobnak".

Én most pont ebből írom a szakdolgozatomat anglisztika szakon. A neten infók után kutatva találtam ide. :)

Régen az angolban is volt olyan formájú magázás, mint a mondjuk a magyarban, németben vagy franciában van. A 'you' személyes névmás 1066-ig, vagyis a Norman hódításig azt jelentette, hogy 'ti', de a francia nyelv változást hozott az angol nyelvhasználatba, és így, mint a franciában is, a többesszám 2.személyű névmás 'you'-t elkezdték egy személy megszólítására IS használni és ezzel tiszteletet, távolságot fejeztek ki a másik felé.

Először csak az arisztokratákat, királyokat szólítottak meg vele, aztán már más hatalommal bíró személyeket is, majd mindenkit, akivel nem voltak bizalmas kapcsolatban. Jó ideig a 'you'-hoz (E/2) és 'you'-hoz (T/2) még más ige/melléknév ragozás is társult. A 'thou' volt egyébként akkoriban a 'te'.

Aztán lassan elkezdett ez kikopni a nyelvből és ma már nem személynévmásokkal "magázódnak", hanem pl. a nevek változataival fejezik ki ugyanazt, mint mi a te és Önnel. Nem mind1, hogy Mr. Jones-ként vagy simán Jones-ként esetleg Peter-ként szólítanak meg valakit. Plusz van 1-2 nyelvtani szerkezet is, ugye ami azt indikálja, hogy udvarias akarsz lenni a másikkal, vagy éppen nem ugyanazon a "szinten" vagytok (tanár-diák). Pl. I wonder if you... or I was wondering if you... a 2. opciós sokkal udvariasabb, "távolságtartóbb".

Egyébként érdekes, nekem legalábbis, hogy mi mihez nem vezethet..., de ez az egész a Római Birodalom kettészakadása és ennek az eseménynek az akkor ott használatos latin nyelvre való hatása miatt van. :)

Én szerintem nincs se magázódás, se tegeződés náluk. Amikor a "you"-t használják, csupán egy beszélgetésben két személy egyik nézpontjából a másik (hallgató) félre céloz "you"-val.

Tehát, amikor két ember között zajlik egy beszélgetés, az nem úgy zajlik, hogy:

-Te tudtad, hogy ez meg fog történni?

-Nem.

Ez angol gondolkodásmódban ez lenne:

-Hallgató fél/másik fél, tudtad, hogy ez meg fog történni?

A legjobban így tudnám leírni:

A "you" két ember közti kommunikáció során az ember 1 nézőpontjában egy utalás a hallgató/befogadó félre, az ember 2-re.

Ne úgy képzeld el, hogy én most tegezek, vagy magázok, hanem, hogy szimplán tudod, hogy neked írok, kedves kérdező.

Tekintsd egyszerűen a "you"-t egy ragnak. Az előző mondatomban sem azt írtam, hogy "Te tekintsd", hanem szimplán ragoztam egy igét, a rád való utalás az igében volt benne. Nem kellett külön szóba foglalnom a rád való utalásomat.