Munkahelyi helyiségbe belépéskor akkor is illik köszönni a bent lévőnek, ha már találkoztatok aznap, vagy akár együtt dolgoztok?

Szerintem ez határeset. Engem például az zavar nagyon, ha épp eszem, és percenként bejön valaki, szia jó étvágyat. Én meg nem tudok normálisan ebédelni, mert két falat után megint válaszolni kell.

Pont azon gondolkoztam, hogy szívem szerint kiírnám a konyhára, hogy ne köszönj. De ezek szerint más máshogy látja :)

Szerintem nem, és fura is.

Főleg az a példa, amit írtál. Mosogatsz és bemegy valaki, akivel mondjuk egy irodában ülsz és már x órája együtt vagytok bent, akkor az tök fura, hogy rád köszön, mintha most látna először ma.

Ha olyanról van szó, akivel aznap még nem találkoztál, akkor nyilván illik köszönni.

Nem.

Ilyen erővel akkor, ha egymással szemben van az íróasztalotok, akkor minden alkalommal köszönhetnél neki, mikor rápillantasz.

"És amikor kimentek, mondotok valamit? "

Nem, csak akkor, ha aznapra végleg távozom.

Első vagyok, én köszönök reggel, amikor megérkezem munkába (akkor eleve úgy megyek el az asztalomig, hogy kétméterenként mondom hogy sziasztok, hátha valaki pont hallja), és este, amikkor hazamegyek. Illetve amikor belépek a konyhába, ha van ott valaki.

Máskor nem. Kifelé sem, és ha napközben megyek le rágyújtani meg vissza, akkor sem. Hacsak valakiről nem tudom biztosan, hogy még aznap nem találkoztunk.

De ez nem jellemző, sokan vagyunk, nem tartom fejben.

Attól függ, hova megyek ki. Wc-re, másik helyiségbe, akkor nem.

De ha hazamegyek, akkor elköszönök.

Vagy megyek valami programra, tárgyalni, akkor is elköszönök, hogy elmentem 1-2 órára, majd ekkor-akkor jövök.

Vagy ha kimegyek irattárba, raktárba, akkor is szólok, hogy ha valaki keres, akkor ott vagyok.