Miért kell egy társadalomban a hatalom?

Szerintem indulj ki abból a helyzetből, hogy valaki szeret hatalmat gyakorolni(mondjuk ezt most nem találod magadban..de egy emberben nagyon is jelen lehet).

A hatalom gyakorlásakor az ember szabadságfoka nagyobb.

A...nem jó, hanem tanulságos az az, ha ez az uralkodó(i) szabadság az emberrel szemben jön létre, akár veled szemben is. Tanulságos: megtanulhatod te is más is, hogy az uralkodó(i) szabadság az eredményoldalon: elnyomás.

Ergo: rossz.

Ez nem a jórol ad hírt, hanem a rosszról.

Nem a rossz kell, hanem a rosszról való tudás.

A "miniszter" szó azt jelenti, hogy "szolga". Ez jól mutatja azt, hogy egy demokráciában nincsenek hatalmak, csak feladatok. Van, aki irányítást, szervezést, rendfenntartást kap feladatul, hogy működjön a társadalmunk, de ezzel nem áll felettünk, csak bizonyos jogköröket gyakorol. Nem is csinálhat meg akármit, mint hajdanán a diktátorok, csak amire az adott munkakörében felhatalmazást kapott.

Ez elméleti szinten működik, és a jogrendünk is elég jól tükrözi, de a hétköznapokban mégis minden szinten tapasztaljuk a hatáskörök túllépését, a zsarnokoskodást, a gyengék elnyomását, stb. Ez alighanem minden oldalról természetes emberi (vagy inkább) állati ösztön, a hatalomra való törekvés ugyanúgy, mint a hatalomnak való behódolás, a hatalom védelmében való bizakodás.

Ezért aztán sokan (főnökök, miniszterek, akár családfők) erőszakoskodnak és zsarnokoskodnak az alájuk rendeltekkel. De azt is látni kell, hogy sokan függenek a hatalomtól, a főnöktől, minisztertől, családfőtől várják a saját problémáik megoldását, ezzel pedig kiszolgáltatják magukat ezen emberek kénye-kedvének.

Egy összefogó hatalom nélkül mindenki millióféle dolgot csinálna, kezdve az útonállástól a rablásig és kifosztásig. megszűnne az energia szolgáltatás és az utcákon úgy kellne járnod, hogy vagy téged lőnek keresztül vagy te leszel gyorsabb egy támadásnál, mert akkor rendőrség sem lenne aki megvédjen téged vagy a feleséged vagy az édesanyádat, húgodat. Ez csak egy kis szikra abból, hogy mi lenne akkor.

Elszabadulna a földi pokol, mert az erősebb emberekből összeverődött rablók vennék át az uralmat és pénzt szednének azért, hogy levegőt veszel. Megszűnne minden ami eddig legalább valamennyi biztonságot jelenetett.

Az erőszak az anarchia lenne az úr. Mindenki könnyen elpusztulhatna aki kicsit is gyenge vagy sérült, beteg.

Ha a szénlapátolás példánál maradunk, sok mindentől függ hogy ki a kiszolgáló és ki a kiszolgáltatott.

Például ha kevés szénlapátoló van és sok lapátolni való szén, valamint nem könnyű megtanulni és sok időbe telne megtanulni, esetleg tehetség is kell hozzá, érteni is kell hozzá, nos akkor a szénlapátolóknak van egy bizonyos hatalma.

Megtehetik hogy válogassanak, maguk szabják az árat és a megrendelőknek nincs más választásuk minthogy kifizessék. Az okosabbak, ügyesebbek meggazdagodhatnak általa.

Lesznek közülük akik visszaélnek vele és nem tisztelik a megrendelőiket. Olyanok is lesznek akik alázattal állnak hozzá és a munkát is tisztelik meg az embereket is. Megdolgoznak a pénzükért. Lesznek akik pontosan, megbízhatóan, időre megcsinálják és olyanok is akik oda se mennek.

Hiába nem tartod többre magadnál, mert akkor is rá vagy utalva. Hiába tudsz jobban szolmizálni, egyrészt attól a szén nem lesz arrább lapátolva, másrészt ő nincs rászorulva a te munkádra, vagy egyáltalán nem is érdekli amit te csinálsz.

A központi hatalom egyébként , ami a társadalmat irányítja, teljesen erőszakkal alakult ki és az alapja is az.

Ha megszűnne a központi hatalom, kölcsönös egymásrautaltság lenne az emberek között, jobban összefognának. A pénz megszűnne, helyette önkéntes segítés működne. Persze csak a kis közösségekben lenne életképes ez a dolog, de hát pénz nélkül a nagyobb települések is kihalnának egy pillanat alatt.

Amúgy jobb ha tudjátok hogy Magyarországon létezett egy szeretet alapú társadalom is, de már kiölték belőlünk.