A száj befogása hol, miért, és mióta jelent sírást?

Az én példáimban nincsenek zavarban. Kitalálok már konkrét eseteket, amikor a szája elé tenné a kezét. Pl. Meglátja, hogy a lakótársa a szőnyegre szarik(mindegy, hogy viccesnek, vagy felháborítónak tartja). Megtosszák, de nem tetszik neki. Bántják azt akit nem akar, hogy bántsanak.

Ha el kéne mutogatnom, hogy szörnyülködök, akkor a szám elé tenném a kezem, és kinyitnám a szám, és nagyra nyitnám a szemeim. De nem azért, mert ha Maugli lennék, úgy szörnyülködnék, meg így se, hanem azért, mert tudom, hogy ez a jele. Mert így ábrázolják a filmekben, és a mesékben is. És ismétlem, konkrétan száj elé tevésről beszélek, nem fej takarásról, védekezésről, vagy kényszertevékenységről. A hajcsavargatás is lehet ilyen, hogy azt jelenti, de én férfi vagyok, hosszú hajjal, és tudom, hogy a hajcsavarás ugyanolyan tevékenység, mintha fogok valamit a kezemben, és forgatom, nyomkodom az ujjaim közt. Lényeg, hogy ha ösztönösnek is hívnánk a hajcsavarást, de nem az, mert azért hajcsavarás mert épp az van kéznél, akkor sem azért csavarja valaki a haját, hogy jelezze, tetszik a másik. Ettől még lehet ezzel jelezni azt is, de az tanult, tudatos, szándékos. A fejvakarás szintén tanult kifejezés, de a fejtámasztást el tudom képzelni, hogy a fejfájásból jött, és a fejvakarás is származhat ebből, hisz ha fáj a fej, nehezebb koncentrálni, így ha ha gondolkodni kell, úgy jelezzük, mert ha sokat kell gondolkodni, lehet belefájdul a fejünk, és akkor pont azt csináljuk a kezünkkel, amit akkor is, ha a gondolkodó embert akarnánk elmutogatni. De ez megint távol van a száj eltakarástól. Akkor tesszük a fejünk elé a kezünk, ha félünk, mert szerintem ösztönösen azt védjük főként. Szóval nekem csak a tanult verbális szimbólum tűnik logikus magyarázatnak, és azért teszi a szája elé a kezét, hogy minden módon közölje a véleményét. Szóval a szőnyeges példánál maradva, nem csak megkérdezi, hogy te hülye vagy?!, hanem tágra nyitja a szemét, és befogja a száját is, hogy fokozza az idegenkedésének kinyilvánítását a dologtól, mert tudja, hogy azt így szokták csinálni.