A vidéki (falusi) emberek miért foglalkoznak ennyire a másikkal? Nektek is van ilyen történetetek?
Jó jó tudom, nem kell általánosítani meg minden, de azért igenis jellemző. Amikor falusi emberekről beszélek erről, akkor azt mondják hogy "jaaa a szomszéd Mari néni az öreg, de a fiatalok már nem ilyenek"... Aztán mindig kiderült hogy óh, dehogynem! Nem találkoztam még olyan falusi emberrel, akiben ezek a tipikus belső vonásuk valamilyen szinten ne lenne benne!
Hogy érthető legyen, hogy mire gondolok, mondok pár példát:
-Volt barátnőm falusi volt, és mikor először jártam a falujukban, egy hét múlva az a pletyka járta a falut, hogy terhes... Pedig akkor még a kezét épp hogy meg mertem fogni (ja és nincs is pocakja persze...) :DD
-Szintén volt barátnőm. Édesanyja egy nagyon egyszerű ember volt, akinek talán még érettségije sem volt meg. Nekem mindig a szemembe mosolygott, jópofizott, viccelődött (egyszerű ember volt, de kitűnő beszélőkéje volt.) Erre kiderült, hogy a hátam mögött mindig arról beszél, hogy milyen béna vagyok és szerencsétlen. Persze itt is olyan történeteket felhasználva, amiknél ott se voltam :DD
-Nagymamámmal ha megyek az utcán, mindig halkan kell beszélni, sőt még a házban is (!), nehogy a szomszédok meghallják... Vagy ha viszünk valamit le kell takarni, nehogy meglássák (!).
-Anyukám falun volt egyik rokonomnál, és épp kicsit összevesztek valami butaságon (amiről nem tudtam). Én meg akartam anyukámmal beszélni, csak nem vette fel a telefont, erre felhívtam a rokont, hogy nincs-e a közelben. Ő mondta hogy nincs. Aztán megkereste anyukámat, hogy milyen rossz anya, mert megbeszélt velem egy talákozót, és most ott várok rá a város közepén (?!). Ami persze hülyeség, és elképzelésem sincs, hogy hogy találta ki :D
-Bár ez az öregasszonyokra jellemző, de csoportokba verődve pletykálnak, és mikor meglátnak megkérdezik hogy "hová mentek?" vagy hogy "mit csinál az ikszipszilon?"... vagy csak hogy "mentek?" :D
-Ja meg le merem fogadni, hogy hogyha röntgen szemem lenne, akkor minden második ház ablakfüggönye mögött egy lesekedő öregasszonyt találnék :D
stb stb stb...
Én budapesti vagyok, és nem örülök, hogy a szomszédaimat is alig ismerem, az utcában lakókat meg még látásból sem, de azért ez túlzás! Meg a legundorítóbb dolog az, ha valakinek a szemébe jópofizol, hogy jót gondoljon rólad, miközben rendszeresen pletykálsz róla meg történeteket talász ki róla...
válasza:Oké, hogy ez nem vidék-város kérdés, de én is megtudom erősíteni, hogy falun ez azért jellemzőbb.
A falu egy kicsi közösség, alig történik valami érdekes, és sokszor mindenki ismer mindenkit. Így a hírek, és a rosszindulatú pletykák is gyorsan terjednek, viszont azzal a képmutatással én sem értek egyet, hogy az ember akármit csinál, akkor is a szomszéd véleménye a legfontosabb. Egy idő után persze ez is ki fog kopni, de valljuk be, nem túl kedves gesztus ez, és én pont emiatt nem szeretek falun lakni. (mamám ott lakik)
válasza:Egy kisebb faluban (kb 1000-2000 fő, vannak ennél nagyobb falvak is, ott már nem biztos) szinte mindenki ismer mindenkit. Egy faluban általában (nem szólom le a falvakat, mamám is ott lakik) sokkal kevesebb dolog történik, mint mondjuk egy városban. Így sok ember unatkozik, nem tud magával mit kezdeni, ezért figyelik árgus szemekkel a másikat.
Gondolj csak bele. Régen pl falun nagyon ritka volt a válás (jó, a városban se volt gyakori, de mégis több volt), mert nagy szégyennek tartották, ezért rengetegen éltek rossz házasságban, de "legalább a falu ne tudja". Ha meg elvált valaki, rögtön úgy beszéltek róla, h pl "...XY, tudod az az elvált nő". Minden pletyka gyorsan terjedt, az idősek is mindig a másikkal voltak elfoglalva. (tiszt.kiv.)
Ezzel szemben egy nagyobb településen mindenkinek megvan a maga kis köre, senki nem ismer mindenkit. Egy pletykás vénasszony szövegére így nem kell figyelni, ha nem akarod hallgatni, elmész, nem kell "illemből" végighallgatnod. Tömblakásban sem hiszem, hogy az emberek kíváncsiak az X.-en lakó pletykafészek mondókájára, így az ilyen pletykás emberek tere beszűkül, csak kis helyre korlátozódik. Kimenni az utcára, vagy a parkba meg nem tudnak, mert senki sem ismeri őket, idegen embereknek meg gondolom nem fogják előadni a műsort hogy a Manyika mit hol kivel miért csinál.
Mamámnál mondjuk nem ilyen vészes a helyzet, de voltam már olyan faluban, ahol tényleg suttogva kellett lenni mindig, mert "mi van ha a szomszéd...."...Na ezt nevezem képmutatásnak, és undorító, hogy más emberek véleménye még a családnál is fontosabb.....
válasza: válasza:Városban is létezik ilyen, mondjuk ott csak az unatkozó vénasszonyok kb., de falun azért jóval nagyobb számban. Meg is értem, kisebb közösség, majdhogynem mindenki ismer mindenkit, és amúgy is kevesebb dolga van az embereknek - ha unatkozik, akkor pletykál. Én is miket láttam falun... ahogy összekerül két ember, máris megy, hogy hú, az Ancsát veri az ura/Biztos megérdemelte, múltkor sem időre főzte meg a vacsorát... vagyis... sztem a város és a falu között az a különbség, hogy falun a pletykát az átlagember MINDENKINEK elmondja, akit csak ismer, városban meg az 1-2 legjobb barátjának, szüleinek, aztán kész.
Én ezért is örülök, hogy városi vagyok. Ha a között kellene választanom, hogy semmilyen a kapcsolatom a szomszédokkal, meg hogy mindig ott vannak a számban, és tudják, mikor mentem el, mikor jövök vissza, nézik, hogy mi van a szatryomban..., egyértelműen az elsőt választanám.
Hát, nem tudom... Én egyszer voltam falun, és akkor épphogy leálltam megnézni egy pár szép virágot az egyik kertben. Ezt meglátta a nénike, aki a kertben dolgozgatott. Rákérdezett:
-Mit csinál?
-Nézem a virágait. Nagyon szépek!
-Köszönöm.*elmosolyodik* Nem kér egy pár körtét?
És akkor 5 darab finom körtével mentem haza!:)
Szóval nekem a kedves nénikék jutottak!:D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!