Nincs jogom betegen Facebook-ozni?

Lehet nem nézik jó szemmel, hogy erre bezzeg van energiád, de szerintem ha pl. zenét teszel ki az nem gáz.

Kirándulós, partyzós képeket gondolom nem tennél ki :)

De van hozzá jogod.

Ez egy ún. hatalmi játszma a tanár részéről, akinek az a berögözött elképzelése, hogy első az egészség (ami valójában betegséget jelent, hiszen a betegség ment fel a többi alól), második az iskola/tanulás és csak a harmadik a szabadidő.

Logikus persze, hogy aki beteg, az inkább otthon marad, nehogy a hidegben még rosszabbra forduljon az állapota, vagy megfertőzzön valakit. Így lényegében előáll egy helyzet, amit szabadidőként kezelhetsz. Ez szúrhat szemet a tanárnak, mert nála a netezés a szabadidő kategóriába esik, és ha egy diákja előtérbe helyezi a szabadidőt a sulinál, vagy az egészségnél, akkor tudat alatt megszólal benne a vészharang, hogy ez nem egy elfogadható dolog. Így aztán anélkül, hogy átgondolná a helyzetet, megjegyzést tesz.

A diákok meg átveszik a mintát, kialakul az értékrendjükben, hogy a legfontosabb a munka (rosszabb esetben a betegség, amivel azt meg lehet úszni, a betegségek zöme pszichés okból alakul ki), és a szabadidő az utolsó. Eredmény: felnőtt korukban az a rögeszme fogja őket kísérni, hogy akinek van szabadideje az bűnös, az rossz. Hány embertől hallható, amint savanyú büszkeséggel kijelenti, hogy: "nekem soha sincs időm, én mindig elfoglalt vagyok", esetleg gúnyosan megjegyzi: "bezzeg neked milyen jó, hogy jut idő magadra is".

Persze nem azt akarom mondani, hogy mindegyik ilyen és nincsenek jó tanárok, mert vannak; sőt az ilyen tanárok is lehetnek jók: nagy tudásúak jó előadókészséggel.

Ez egy tudat alatt zajló folyamat, ha érdekel a téma, utánanézhetsz Eric Berne nevű pszichiáternek.

Mihamarabbi gyógyulást kívánok!