Miért nézik le a természettudományi egyetemeken tanulók a társadalmin tanulókat?

Nálunk a jogi képzést nem nevezik büfészaknak. A böcsész képzés szak ágazatait szokták büfézni ki-ki joggal-divatból. Itt pont, hogy a gazdasági és jogtudomány hallgatók között érezni némi elitista beképzeltséget.

És biztosan le leszek szavazva, de azért egy orvostan hallgató, vagy egy jobb mérnök valahol mégiscsak többet kénytelen tenni a tanulmányaiért, mint egy nyelvszakos, vagy a sokak vesszőparipája szabadbölcsész. És ezt élik ki sokan a büfé jelző gyakori használatával.

A büfészak nem is azt jelenti, hogy felesleges (bár sokan erre asszociálnak), hanem hogy aránylag könnyű elvégezni.

A kifejezés nyílvánvalóan onnan ered, hogy egyes szakok hallgatói idejük egy jelentős részét a büfében töltik, így is átmennek. Ami egy komolyabb szakot vizsgálva, ahol nem ritka, hogy napi 8 órát (néha többet is) vagy bent + utazás + otthon felkészülés a holnapi napra és már nem is maradt időd semmi másra. És ezen embereknek nemkicsit bosszantó lehet, hogy mások 10-re mennek be, 3-kor már indulnak haza, bent töltött idejük egy részében a büfében elkávézgatnak és majdnem ugyanolyan diplomát kapnak, mint aki gürizik egész nap.

Ez a Te egyéni döntésed.

Az egyetemisták sem mind büfészakosozzák az ominózus karok hallgatóit, csak egy viszonylag kis részük.

Én csupán a motivációjukat fejtettem ki, mert a kérdés a Miért-tel kezdődik és nem mással.