A fiam tegnap elégette az összes Szalagavató és Ballagási emlékét a kertben, aggódom érte lelkileg! Mit tegyek?

"" Meg kell tisztítanom magam a borzalmas évek gyötrelméről!"

ez meg nem annyira furcsa reakció egy tinitől. Én is mondtam akkoriban olyanokat, hogy mert gyűlölöm az osztályomat, stb., holott sosem! bántottak.

természetesen az én drága szüleim is bepánikoltak és pszichiáterhez akartak cipelni, mert biztos valami elnyomott sérelmem van meg nem vagyok normális meg úristen segítsünk rajtam.

A legrosszabb, amit tehetsz a fiaddal, hogy elkezded faggatni és hülyének nézed... nem hiszem, hogy megértés kellene neki, vagy az, hogy elmesélhesse neked, mi baja. Nem szereti a gimit, nem szereti az osztályt, aztán ennyi. Szerintem ő magában már túllépett ezen azzal, hogy elégette azt a halom cuccot. Felesleges háborgatni, csak árthat.

Hát ne haragudj, én is elégettem pl. az ellenőrző füzeteimet meg a matek-kémia-bilógia cuccaimat, mert utáltam az adott iskolát és 1-2 tanárt is. A szalagavatóról nem kértem képeket, stb.-t sem, és az osztályképekről sem soha másolatokat, mert ugyanígy végezték volna. A szalagom kivágtam a kukába másnap a szalagavató után, stb.

Ennek ellenére nincsenek mentális problémáim és pl. az egyetem folyamán remekül éreztem magamat a hasonló érdeklődési körű és komolyabb közösségben, nem voltak ilyen problémáim, mint a gimiben.

Még hozzátenném, saját tapasztalatom:Én is kifogtam 1-2 szar közösséget, ahová utáltam járni és engem sem nagyon csíptek egy idő után bizonyos emberek.És volt olyan osztály is, amit szerettem.

Nos, én sem beszéltem róla otthon, ha csesztettek a többiek,vagy szemétkedtek a tanárok , mert tudtam előre mi lesz a válaszlehetőségeket: vagy azt fogja anyám röviden és tömören tanácsolni, hogy védjem meg magam, vagy elkezd gyanakodni, hogy bizos én viselkedek furán, azért b@sztatnak, vagy szokás szerint úgy gondolja, a tanárnak nyilván igaza van, mivel tanár, az hülye nem lehet.

Viszont hiába nem beszéltem erről neki, mivel sokat hiányoztam a suliból, megtudta, hogy valami nincs rendben és mégis csak össze kellett neki habognom valamit.Aminek az lett a vége, hogy elhurcolt egy pszichológushoz.Summa-summárom, csak arra lyukadtunk ki, hogy én vagyok a hülye...

Mondjuk, a rosszban az volt a jó, hogy a pszichológus végett néha idő előtt el tudtam szabadulni a suliból, immár igazoltan.És legalább értelmesen elbeszélgethettem valakivel, bár hasznos választ a dokitól sem kaptam.

Ezt tanulság végett írtam le, bárkinek, aki olvassa, hogy bár fontos beszélni a gyermekkel, nagyon nem mindegy, mit mondunk neki, mit közvetítünk felé.Mindenek előtt ISMERNI kell a gyermekünk!

"Ja és a pszichológust, meg hogy antiszociális nem hiszem, hogy jó lenne, ha a fülébe jutna, mert csak megerősítené abban, hogy vele van a baj"

A fiatalaember 18 éves! nem óvódás, hogy vigyázni kellene, jaj, nehogy megtudja, a Mikulás nem létezik. Igenis van vele baj, hiszen nem tudott beilleszkedni egy közösségbe, és a kérdező leírása alapján ez komoly problémákat okoz neki. A fentiek közül többen leírták, hogy elégették a könyveiket, ellenőrzőjüket stb. Kérdem én mikor? Ez a fiatalaember nem a nyári szünetben, az egyetemi felvételi után stb. szabadult meg a számára kellemetlen "tárgyi bizonyítokoktól", hanem azonnal. Ne mondjátok, hogy legalább nem elgondolkodtató.

Nos, szerintem nem egy szerény, jó tanuló gyerek fejében van a baj, mert nem szereti az iskoláját, hanem azok fejében van a baj, akik megutáltatják vele, őket kellene kezelni!

Néha nagyon tré osztályok tudnak összejönni,pláne, ha van egy-két idióta, "antiszociális", fekália kavaró főkolompos köztük!Normális ember bizony nem is érzi jól magát ilyen közösségben!Az ilyen osztály sorsát megpecsételi az idióták jelenléte.És sokszor a normális issza meg a levét!

Majd ha normális közösségbe kerül, egy idő után rá fog jönni, hogy vannak normális társaságok is, persze időbe telhet, mire a bizalmát visszanyeri.

Őőőőő, mint írtam, én másnap a kukába hajítottam a szalagomat.

Semmi zavaró nincs abban, hogy azonnal megszabadul a számára nemkívánatos emlékektől.

És nem kell valakit abnormálisnak minősíteni csak azért, mert nem illeszkedett be a gimis osztályába! Nem szorul attól kezelésre valaki, hogy nem szimpatizál az osztálytársaival! Majd a főiskolán, egyetemen, később a munkahelyén előfordulhat, hogy be tud illeszkedni, éppen azért, mert ott hasonló érdeklődési körű, ugyanazzal foglalkozó emberek vannak!

A gimnáziumban mint már írták siralmas osztályközösségek tudnak összejönni - nálunk pl. a lányok 80%-a diszkós plázacica volt, a fiúk meg...hát őket inkább ne is emlegessük. Én nagyon nem csodálkoznék ha egy értelmesebb fiú, mint ahogy a kérdező is írta, nem tudna azonosulni a mai csillogófülcsis-rózsaszínpólós fiúközösséggel, akiknek a szemében 13 évesen berúgni menő, de tanulni nem. Elég nagy az esélye, hogy nem vele van a baj, hanem inkább az osztállyal. 30 főből általában ha 5 normális manapság, az már sok.