A fiam tegnap elégette az összes Szalagavató és Ballagási emlékét a kertben, aggódom érte lelkileg! Mit tegyek?

Kár volt eleve ráerőltetned, hogy csinálja végig azt a szalagavatót.

Az antiszociális szó jelentésével meg nem hiszem, hogy tisztában vagy. A gyereked egyszerűen magába zárkózó, mentális problémákkal küzdő gyerek, akit emiatt kiközösítettek, szivattak támadtak a "kedves" osztálytársai.

Az emberek, különösen a gyerekek igen jelentős része az antiszociális, akik ha találnak valakit aki valami miatt kilóg a sorból, akkor annál inkább rugdossák, és mindent elkövetnek, hogy az illető életét megkeserítsék, és ezt még élvezik is, jobbnak érzik magukat ettől. Az osztálytársai közt nyilván van jónéhány szärhäzi kocsog.

Ha nem beszéled rá a szalagavatóra, legalább 1-2 talán elgondolkodott volna, hogy mit tesz, és ezzel legalább szembeköpte volna őket.

Neked szép emlék a szalagavatód, neki nem. Téged szerettek, őbele meg mindenki megtörölte a talpát.

Fiad segítségre szorul, de nem úgy segítesz neki, ha ráveszed, hogy legyen együtt azokkal, akiknek legszívesebben szétrúgná a fejét, ha módjában állna.

Szerinted a legtöbb iskolai mészárlásnak mi áll a hátterében? Az, hogy a "bátrak" kiszúrnak egy gyengét, és mindenki őt szivatja. Minden egyes "gyenge" eljátszik nagyon sokszor a gondolattal, hogy milyen jó lenne bemenni egy gépfegyverrel, aztán szitává lőni az összest. Aztán több tízezer, több százezer megalázott, megnyomorított gyerekből 1-1 egyszercsak meg is teszi.

:" Meg kell tisztítanom magam a borzalmas évek gyötrelméről!"

Szerintem segítségre van szüksége. A magába forduló kamaszok gyakran komoly depresszióba tudnak esni. Tapasztalatból tudom. Kérj segítséget egy pszichológustól.

Szerintem sincs semmi baja a fiadnak. Ilyet kijelenteni, hogy valaki mentális problémákkal küzd azért, mert nem érzi jól magát egy osztályközösségben, erős túlzás (valamelyik válaszadó).

Nézd kérdező. Én is így voltam akkoriban, mint a fiad: megmondtam, hogy nem szeretnék elmenni, se táncolni, se szerepelni, se semmi. Ennek ellenére a szüleim szerettek volna látni azzal a hülye szalaggal legalább, így elmentem (nem táncoltam, nem szerepeltem és engem is zavart a dolog). Utána nem is az osztállyal mulattam, hanem legurítottunk 1db felest a testvéremmel egy kis kocsmában és hazamentem aludni.

Nem vagyok antiszociális, de az emberek 90%-át nem csípem. VOltak barátnőim anno a gimis osztályomban, 2-3, de ettől még nem kedveltem magát az osztályt, annak ellenére, hogy nem én voltam a piszkálódás célpontja (sőt, a legtöbben általában nem álltak le velem vitatkozni, mert köpni-nyelni nem tudtak az érveimre). Egyszerűen csak ezek az emberek más szemléletűek voltak mint én, más dolgok érdekelték őket, stb., így nem jöttünk ki jól egymással. Ebben semmi különös nincs. Ettől még nem antiszociális az ember.

Emiatt nem volt kedvem menni szalagavatóra, és nem élveztem a ballagást sem, mindkettőt csak felesleges nyűgnek tartottam. Nekem nem kellett szertartás az életembe ahhoz, hogy felfogjam, hogy most egy másik szakaszba lépek majd. Tudom,, akik közösségi emberek, azoknak ezek a "szertartások" jó élmények, ahol lehet magunkat mutogatni ls büszkének lenni magunkra. Én (ahogy valószínűleg a fiad is) semmi különöset nem láttam benne - nem értettem, hogy minek ez a sok macera azért, mert 6 évet kibírtam ezzel az osztállyal. Senki nem bukott ki, az elejétől tökéletesen egyértelmű volt, hogy mindenki elballag, mindenki részt vesz a szalagavatón, semmi emberfelettit nem láttam abban, hogy "idáig eljutottunk". Csak egy felfújt, pénzéhes magamutogatás volt számomra.

Valószínűleg a fiad is valahogy így érez, és ez teljesen normális néhány gyerek részéről. A ballagás, szalagavató az én szememben marhára nem fontos esemény az életben - majd ha diplomaosztója lesz, arra tényleg büszke lehet, hogy eljutott odáig, hiszen az a szakot kezdők kb. 50%-ának sem sikerül egy jobb helyen. Meg aztán ha talál munkahelyet, előléptetik, stb. Na ezekre lehet büszke lenni, nem a hülye önbizalom növelő kis ceremóniákra a gimiben.

Nem kell rajta sehogy sem segítened, és ne emlegesd neki ezeket, mert csak azt fogja érezni, hogy nem érted meg, hülyének nézed és furcsának gondolod, nem azt, hogy törődésből szeretnél "segíteni" neki. Nem kell neki segítség. Van egy véleménye a dologról, ami normális.

"Szerintem sincs semmi baja a fiadnak. Ilyet kijelenteni, hogy valaki mentális problémákkal küzd azért, mert nem érzi jól magát egy osztályközösségben, erős túlzás (valamelyik válaszadó)."

Én voltam. Ha egy gyerek nem érzi jól magát egy közösségben, nem hozza magával, hogy mindent feléget maga mögött. Ha azt mondja, hogy meg kell tisztítania magát tőle, igenis komoly dolog. Lehet, hogy nincs mentális problémája. De ha igen?