Szerintetek a magyar emberek tényleg rosszindulatúak? Vagy ez is csak "magyaros" panaszkodás?
Sajnos igaz, de vajon miért?
Kulturális örökség, vagy mi?
Sokszor úgy érzem, hogy az emberek, vagy a kereskedelmi TV-k is azt sugallják, hogy Magyarországon élni maga a pokol, és ott is folyton furkálódnak.
Mindig arról van szó, hogy ki rontott el mit, a politikusok is egymást "izélgetik"...
Én már unom egy kicsit!
Szeretnék egy olyan országban élni, ahol az emberek segítik egymást és optimisták.
Tudom, tudom, kevés a pénz, de sokszor olyanok is panaszkodnak pénzhiányra, akiknek a jövedelme 200-300 ezer forint.
A párjuk is jól keres, mégis "nyomorognak".
Mitől van ez?
Egyértelmüen azok. (Mármint ez azokra vonatkozik, akik
nem alklamazkodtak idöközben a nyugati szokásokhoz.)
Egy ideje külföldön élek, és itt ha valaki "betart" a másiknak, vagy rosszindulatú vele szemben, akkor az garantáltan magyar.
Pár példa: tavaly télen egy áruházból kijövet megcsúsztam, és majdnem elestem.
(Ilyen már máskor is elöfordult - mint ahogy télen elöfordul ilyesmi -, az itteniek közül ha valaki a közelben volt, akkor megfogta a karomat, hogy ne essek el, utána megkérdezte, hogy minden rendben van-e, stb.)
Tavaly , amikor igy jártam, a közelemben lévö férfi félhangosan megjegyezte, hogy "törnék ki a nyakad" (ami elég rosszindulatú kijelentés szeirntem), nem is gondolva arra, hogy megértem.
Amikor visszaköszöntem, hogy köszönöm a jókivánságot, akkor igencsak égett...
Ha pénztárnál sorban állnak, az itteniek szépen kivárják, hoyg rájuk keüljön a sor, kisgyerekes szülöt, vagy akinek csak néhány dolog van a kosarában, maguktó, elöreengedik, ez a megszokott. Viszont ha egy magyar van valahol, az egyböl befurakszik valaki elé, hangosan hözöng, hogy lassú a pénztáros, szidja öt is meg elkezd trágár megjegyzéseket tenni.
Ezek a viselkedések általában jellemzöek, sok ilyen történetet hallottam illetve tapasztaltam már.
Szerintem igen...
Németországban élek egy ideje, és sokkal felszabadultabb vagyok, mint otthon. Nem a pénz miatt, hanem azért, mert pl. senki nem irigykedik, beszél ki a hátad mögött, ha van rendes munkád, sőt, se a gazdagokat se a szegényeket nem beszélik ki. MIndenki azon a véleményen van, hogy az ő dolguk, magánügyük. Nincs panaszkodás a politikára (maximum a görögöknek nyújtott segélyezésre és a túl sok török bevándorlóra), és ha van is, nem hallani éjjel-nappal minden ember szájából, hogy "mocskos szemét csaló kormány"....nincs komcsizás, nincs szocizás...
Nem érdekel senkit, hogy ki-milyen nemhez vonzódik, és az sem, hogy hány extrém nevet ad az ember a gyerekének, stb., stb.
Egyszerűen nincsenek kínos témák, mert normális a hozzáállás.
A magyarok tényleg rosszindulatúak ehhez képest. Sajnos.
4-es ez nagyon szomorú történet!
Sajnos én is látom, hogy rosszindulattal állnak egyesek a másikhoz, csak valahogy reméltem, hogy én élek rossz helyen, vagy ezt csak én tapasztalom.
Miért van ez?
Mit gondoltok?
Így van szocializálva a magyar ember?
Amúgy én sem tapasztaltam ezt sem Németországban, sem Svédországban, ahol huzamosabb ideig éltem.
Tehát nem csak turista voltam.
Valamit változtatni kellene nem?
Hogy jobbak legyünk egymáshoz, mert állítom, hogy a bajok fele nem a kormány, hanem az egymáshoz való hozzáállás.
Szerintem is!
Én arra vezetem ezt vissza, hogy az emberek nem úgy élnek, mint más országokban. Tele vannak gondokkal, és ha valakinek jobban megy, akkor ő már benyalizta magát, apuci, anyuci segítette stb stb.
Legalábbis erre is.
Mert máshol kiegyensúlyozottak az emberek, nincs bennük gonoszság többnyire, mert megvan mindenük és ami a legfontosabb, BOLDOGOK.
Ha belegondolsz, jó kedvvel , életörömmel a világot is másképp látjuk mindannyian, nem igaz? :)
Persze ők is csak emberek, szerintem valamilyen szinten mindenhol jelen van a rosszindulat.
De nálunk tényleg, mintha divat lenne! És majd én megmondom neki, majd én beszólok neki, majd én megmutatom, hogy úgysem sikerül, vagy közre is játszom ebben.
"A szomszéd tehene is dögöljön meg"
Ez egy ősrégi Magyar szólás. Sajnos, igaz.
Közben siránkozunk, hogy csodás találmányok vesznek el örökre a gőg és szakmai irigység süllyesztőjébe.
Egy nagy hibát követtem el: - hogy ide születtem. Nem vagyok büszke a magyarságomra.
Igen, azok.
Római katolikus kántorként tapasztalom.
Keresztapám szintén az, Magyarország leggazdagabb kántora.
És nem, egyáltalán nem segít, inkább igyekszik eltaposni, mert nem lát 2-ig a szakmai irigységtől!
# 9
Te pedig úgy látszik Magyarország legirigyebb és leganyagiasabb római katolikus kántora vagy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!