A 40-50 éveseknek át kéne adni a helyet a buszon?

Lehet, hogy rosszul van, de lehet, hogy simán bunkó.

Nem kötelező átadni a helyet, hisz kifizetted a buszjegyet. Ugyanannyi jogod van ülni, mint a 40 évesnek.

40 vagyok, ha egy 24 éves átadná nekem a helyet a buszon, két napig bőgnék.

Én azoknak szoktam átadni kortól függetlenül, akik terhesek, kis gyerekkel vannak (még akkor is ha férfiak, sőt buszon ahol nehéz kapaszkodni, nagy a lökdösődés és a sofőr megy mint az állat még 7-8 éveseknek is átadom), bárhol sérültek (kéz, láb, stb), nagyon sok csomaggal szerencsétlenkednek, vagy a nagyon idősek.

Nem tudom, hogy milyen az a 40-50 éves aki a helyet követeli, az én korosztályom még elég fitt és fiatalos.

Én csak terhes nő meg sérült esetében adom át.

A kor nem érdekel, van elég öregasszony a buszon, aki két helyet foglal a szarával, nyugodtan rakják le a földre aztán lesz hely.

Hacsak nincs szemmel látható baja, vagy ezer szatyra, NEM. ha meg hőbörög, akkor mondd, hogy "bocsánat, nem láttam, hogy öregnek tetszik lenni."

Persze ha meg lenénized, akkor meg van sértve, hogy ő nem öregasszony, mi?

37 n vagyok, és azt veszem észre magamon, ahogy telnek az évek, hogy bizony jönnek rám a plussz kilók, és ha üres mindkét kezem, nem gáz, de ha szatyrok vannak nálam, könyökhajlattal karolom át a rudat, rángat a busz vagy villamos (mert újabban egyre vadabbul vezetnek a sofőrök!) bizony jól esne letenni magam valahová.

Azt gondolom, hogy a tizen-huszonéveseknek elég felesleges még leülni, olyan jó kondiban vannak (voltam én is). Különösen fiúk szerintem jó, ha figyelmesek, körbenéznek, és ha nem is kifejezetten felkínálják a helyüket, mert ugye egy 40 éves 2 napig bőg utána... :D de mondjuk diszkréten felállnak, és ha az embernek jól esik, le tud ülni... Így senki nem sértődik.

Amúgy én fiatalabb koromban sokszor választottam azt, hogy simán nem ültem le, így nem kellett átadogatni a helyet, de felmértem, hogy a többiek nálam idősebbek vagy súlyosabbak, nekik jobban kell a hely.

Az is fontos szempont, hogy 10-en 20-on évesen az ember 40-50-60 kiló, aztán jön még rá az évek során 10-20 kiló... Nem gondoltam volna korábban, de HÚÚÚÚÚ.... őrületesen sokat számít.... Olyan, mintha állandóan cipelnék egy 15 kilós krumpliszsákot.

Visszatérve a férfi-nő dologra: nekem nagyon hiámnyzik nőként, hogy a férfiak figyelmesek és udvariasak legyenek velünk. Emancipáció és női öntudat ide vagy oda, egyszerűen rosszul esik a buszon ücsörgő férfiaktól, hogy le se sz*rják, hogy a jelenlétükben nők állnak... Nagyszüleink idejében, ha belépett egy nő a szobába, az összes férfi felpattant, s csak akkor ült vissza, ha a hölgy is helyetfoglalt. Tudom, hogy nagyon megváltozott a világ, és sok változásról nem is mondanék le, de speciel nagyon jól esne, ha a pasik nem furakodnának előre, hogy elsőként szállhassanak fel, ha nem vágnák le magukat az ülésekre és terpeszkednének ott közönyösen, hanem éreztetnék, hogy ÉSZREVETTÉK, hogy nő vagyok, mint az édesanyjuk, a szerelmük, a lányuk, s egy udvarias mosoly kíséretében tennének egy gesztust, hogy tessék...