Miért nem szeretik az emberek azokat akik fel vannak pörögve?

olvassátok végig légyszi, fontos

pörgésen itt azt értem, hogy nyitottság mindenre, kreativitás, éberség, spontaneitás, őrültség, "mindenre" kaphatóság, magabiztosság, sok beszéd, sok nevetés...

szóval ha valaki ilyen a környezetemben úgy, hogy mással beszél, nem velem, és én nem vagyok felpörögve, akkor rosszul érzem magam.

ha én vagyok ilyen, ami elég gyakori, akkor én nagyon jól érzem magamat, meg azok is akikkel együtt pörgök, viszont akik csak figyelik, vagy a környezetemben vannak, azok úgy néznek rám, hogy maradjak már csendben, hagyjam abba, utálatot vélek felfedezni a szemükben, és később is.

ha nem vagyok ilyen, de valaki igen, és az velem foglalkozik, akkor megörülök ennek, hogy végre valaki felszabadított, és együtt pörgünk.

ha elkezdek pörögni akkor szólnak h " (nevem) nyugi már, elég lesz"

+van egy csaj aki sokszor pörög, és hallottam h két osztálytársam beszél róla (fiúk) hogy, "nem szeretek vele lenni mert úgy valahogy rosszul érzem magam attól a csajtól", és valószínűleg azt érzik mint amit én szoktam...

Én új közösségben először amikor még nem vagyok oldott, akkor általában megjátszom azt az énemet, ami akkor vagyok,amikor pörgök/oldott hangulatban vagyok, vagyis próbálok úgy viselkedni, és egyre inkább kezdek felengedni, és akkor már magamat adom, de amíg nem vagyok megbizonyosodva arról, hogy biztosan szeretnek és elfogadnak addig nyugtalan vagyok, és próbálom eljátszani saját magamat... csak ez nagyon összezavaró tud lenni..

most 9.-es vagyok, mostanság kezdtem megunni ezt a játékot, ami igazából nem tudom, az-e, mert nem megjátszom az érzéseimet, hanem tudom hogy reagálnék egy helyzetben, ha jól érezném magam, és így megkedvelnek az emberek, és aztán tényleg magam lehetek.. csak ma nagyon fel voltam pörögve, és hazafele azt éreztem, hogy na most mindenki utál, senki se akar velem lenni.. ezt érzem, hogy mindenki utál... mert ma iszonyatosan fel voltam pörögve, ez nekem abból áll, hogy mindenen, de mindenen röhögök, megállás nélkül, hasonlóan pörgött embereknek ontom a vicceket, amiket röhögnek, de már ők is úgy vannak h mindenen röhögnek és ezt együtt csináljuk baromi hangosan, éretlenül, őszinte(ék) vagyo(un)k és ilyenkor nem gondolkozom, mondok olyanokat amiket megbánok később. annyira jól érzem magam ilyenkor, felelőtlenül, felhőtlenül, őrülten, de az a sok megvető szem miattt bűntudatom van ezért...

14L