Szerintetek normális hogy egy 18 éves középiskolásának azt mondják mennyel el dolgozni?

A tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel a családi pótlék annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét betölti.

Ezt nyugodtan megmondhatod apukádnak.Az eltartásodat az állam finanszírozza,ő csak a fedelet biztosítja a fejed fölé.

Ha ilyen rossz anyagi helyzetben van a család, akkor értem, hogy miért mondja apukád, de természetesen amíg nem fejezed be a középsulit, addig nem tudsz dolgozni! Viszont informatikusként, vagy ha esetleg még a programozás is érdekel, azzal nagyon jól fogsz a jövőben keresni, nagyon jó szakmát választottál!

Ha érdekel, akkor egyébként a programozás a legjobb irány, és az ráadásul olyan dolog, amit akár magadtól is tanulgathatsz és szinte azonnal el tudsz helyezkedni vele, ha megy! Szóval érdemes lenne magadtól hozzátanulni, nem tudom, hogy egyetemre szeretnél-e menni utána.

Az egyébként valahol érthető, ha valakinek a nyári szünetben mondják, hogy menjen dolgozni, mert sokan csak otthon ülnek egész nap, meg a plázák is televoltak 15-16 éves kislányokkal, azzal én sem értek egyet, valószínűleg nem fogok arra pénzt adni a lányomnak, ha annyi idős lesz, hogy ez legyen nyáron a hobbija, nem hal bele, ha nyáron dolgozik, hogyha még a századik cipőt meg felsőt is meg akarja venni. Én is dolgoztam 16 éves koromtól nyaranként, egészen máshogy költi az ember azt a pénzt, amit megkeresett!

Persze a suli alatt más a helyzet, de úgyis nemsokára végzel. Tudod, akinek nem inge ne vegye magára, ha te nem érzed magad lustának, vagy ingyenélőnek, akkor engedd el ezeket a megjegyzéseket a füled mellett és kész...

Már ne is haragudj, de hogy a pitsába ne állnátok rosszul anyagilag, ha egyik szülő se dolgozik, és öt gyereket kell felnevelni?!

Egyáltalán ne csodálkozz azon, ha küldenek dolgozni, elvégre - szó szerint - kenyérre kell.

Alkalmi munkákból egyáltalán nem lehet megélni, se minimálbéresből, és hét főre rengeteget kell költeni.

Sajnos azt kell mondjam, ilyen helyzetben teljesen normális, ha ebben a helyzetben keresel valamilyen diákmunkát, lehetőleg a környéken, hogy ne legyen sok az útiköltség.

Az elég gáz, ha annyit nem tudnak kiköhögni, hogy be tudj járni dolgozni nyári munkára, meg nincs pénzük ajándékot venni.

Nagyon sok ennyi idős gyerek rászorul, hogy dolgozni járjon, és mellette végezze el az iskolát. Továbbtanulásnál szinte az a "normális", ha tanulás mellett dolgozik.

ma 13:45

Próbálj már eltartani egy gyereket havi 16000ft-ból (nagycsaládos családi pótlék). Ennyiből maximum eszik, de akkor nem kap egy új ruhát sem, nincs buszbérlete, nem használt fogkrémet, tusfürdőt, sampont, nem jön ki belőle a rá eső rezsi. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy dolgoznia kéne, de a családi pótlék messze nem az, hogy az állam fizeti a költségeket, csak egy segítség a költségek fedezéséhez. Pótlék, mint ahogy a nevében is benne van!

És lehetőleg a gyerek eltartásáról ne nyilatkozz már úgy, hogy közöd sincs hozzá (esetleg még magad is eltartott vagy).

Én 8. osztály utáni nyáron kezdtem el dolgozni, és azóta is nyomom.

Kijártam egy szakközépiskolát munka mellett. Számomra ez mindig is normális volt. Éjjel árufeltöltő voltam, vagy gyármunkás, nappal iskolás, délután aludtam. A vonaton tanultam (már ha..).

Kb. abból a tudásból éltem, ami órán rámragadt. Nem sportoltam, a munka kondiban tartott. Nem buliztam túl gyakran, sebaj, bepótoltam később, de nem sokat vesztettem. :P

Anno még nem volt úgy beszabályozva a diákok munkavállalása, mint most, de ha elmúltál 18 neked is szabad a pálya.

Bármit is gondolsz a helyzetedről és a tesódék helyzetéről, te mindenképpen csak nyersz azzal, ha dolgozol suli mellett. Valamennyit leadsz, valamennyit elkezdesz gyűjteni. Suli után teljes munkaidős állást vállalsz, és lelépsz. Bérelsz egy szobát valahol és megtudod milyen is megélni.

Én is ezt tettem, bár a családom nehezebben vált le rólam, mint én róluk. :S Én nem bántam meg, se azt hogy dolgoztam végig, se azt hogy külön költöztem végül. Azóta a párommal élek együtt, támogatom a családomat is, hiszen van két kisebb testvérem még otthon. Azóta már tudom mi pénzbe kerültem Anyuéknak.

Egyébként Apukád korosztályának nagyon nehéz munkát találni. :(

De nem lehetetlen! Kicsit a hozzáállása is rossz. Mi az hogy meg se nézi, mert látták már 800millióan?? És honnan tudja nem mégis őrá van szükségük?

Ezzel a gondolkodással nekem se lenne munkám. Én találomra mentem be a cégekhez, és minden alkalommal lett munkám, bár volt hogy két hétig minden nap jártam a környéket, de meglett az eredménye.

25/N