Normális, hogy nem vagyok oda a lányok közti 'öribari'ságért?

Persze hogy normális, ez annak a jele, hogy nem vagy p|csa

GRATULÁLOK :)

A fiúbarátságoknál viszont egy dologra had figyelmeztesselek, óvatosan, mert sokan félreértik a dolgokat, és lehet te nem akarsz a barátságnál többet, de ő úgy érezheti, akár több évi barátság után is...

16F

Szerintem nincs azzal semmi baj, ha van egy olyan ember, akivel az időd nagy részét eltöltöd, illetve számíthatsz rá mert mindig a közeledben van legyen az lány vagy fiú.

Ennek van egy erősebb fokozata - amit te említettél meg-, amikor különösebben a környezetük, mások nem érdeklik őket, leginkább egymást segítik, nem akarnak elszakadni egymástól. Ez viszont rossz, mert így ellenszenvet kelthetnek másokban és így másik segítségére sem számíthatnak, ezért egyre jobban kötődnek egymáshoz. Leginkább a lányoknál jellemző, és normális, hogy nem vagy oda érte. Senki se szereti azt, amikor valaki valamilyen okból, hogy mondjam, nem veszi teljes értékű félként a másikat. Te nem vagy olyan a szemében mint az ő "öribarija".

De ez azért összetettebb dolog és egyre több ilyennel fogsz találkozni, csak ez az "öribariság"-hoz hasonló "jelenség" átalakul és szinte mindenhol megtalálható, munkahelyen, közoktatásban stb.. Szóval ellene nem tudsz mit tenni, de hogy értsd mire célzok. Már kezdtem neked fejtegetni, de ez azért bonyolultabb dolog az "öribariság"-nál. Mindig lesz olyan személy, csoport akit valaki valamiért kivételez, oda akar tartozni, velük akarja eltölteni az idejét, nekik akar segíteni és tőlük vár segítséget. Ez az "öribari jelenség" több emberre fog kiterjedni, klikkekre, csoportokra, valamilyen társadalmi jellemző, etnikai hovatartozás vagy értelmiségi szint alapján. De ez nálad is megjelenik, te is a fiúkkal lógsz, leszarod az öribarizós lányokat. Arra gondolom nem gondoltál, hogy az ő szemükben meg te tartozol a "nem vagyok oda érte kategóriába". De a legjobb példa: felsőoktatás. Vegyünk engem, bekerültem egy olyan intézménybe, ahol senkit sem ismertem, semmi ismerős, semmi barát. Rögtön elkezdtem ismerkedni, de csak óvatosan mert tapasztalatból tudtam, hogy sok a gyökér aki elsőre más arcot mutat. Találok magamnak egy társaságot, elvagyok velük, aztán rájövök, hogy bunkók, ezért kezdek távolodni. Ez persze nem tetszik nekik. Aztán gondolkozom, hogy kikhez csapódhatnék oda, akik nem bunkók. Fogom magam, beülök a zsidókhoz előre. Értelmesek, jól tanulnak, jól érzem magam. Mi lenézzük a gyökereket, ők meg nincsenek oda értünk az eredményeink láttán. Ez természetes. Mi sem vagyunk oda értük, ők sincsenek oda értünk. Ha ezen fenn akadsz, akkor csak magadat idegesíted vele. Ez mindig is ilyen lesz. Lesz valami ami megkülönböztet másoktól és azokhoz mész, akik hasonló érdeklődésűek mint te, de lesznek olyanok is akik éppen ezért fognak a "nem bírlak" kategóriába berakni. Mint nálad is, gondolom ők se barátkoznak veled, te se barátkozol velük. Ez mindig így lesz, csak nem "öribarik lesznek".