Miért csak én segítettem egy néninek, aki egy kuka mellett feküdt, csupa véres kézzel?

Azért, mert az ember a legundorítóbb, legönzőbb állatfaj a földön... Általában.

Nekem egyik ismerősöm elájult Pesten egy forgalmas villamosmegállóban, fiatal, csinos lány. Még csak nem is az, hogy "fúj, csövi", ott feküdt egy csomó ideig, még végül valaki odament hozzá, és kirabolta szépen^^

Múltkor itt két suhanc kiborogatott egy mozgássérültet a kerekesszékéből, és azt ordibálták neki, hogy "mi tartunk el titeket" és valami nem túl szép jelzőt. Még örüljön az ember, ha nem mennek a közelébe, nem hogy segítséget várjon! Undorító ez az ország, a benne lakók mentalitása, komolyan, én sem értem, hogy hogy tudnak így egyesek élni.

(20/l)

Elég hátborzongató, amit írtok és még hány ilyen eset van.

Régebben valahogy jobban odafigyeltek az emberek hazánkban / is / egymásra, erősebb volt az összetartás és nem volt ennyi gonosz, érzéketlen ember. Nem akarok politizálni de ez az elmúlt 22 év valahogy morálisan is lehúzta ezt az országot...

Amiket a kérdező írt, arra simán azt mondom, hogy csak nem mernek odamenni, legalább is a többség így van vele, meg benne van az emberekben, hogy "hát vannak itt mások is, hátha odamennek ők". Viszont amiket az első válaszoló írt, azok nagyon durva dolgok, ki is nyílt a bicska a zsebemben, pedig ez rám nem jellemző.

Amúgy szoktam én is segíteni, ha azt tapasztalom, hogy szükség van rá (nem véletlenül választottam ilyen jellegű szakmát is), de ha úgy ítélem meg a helyzetet, akkor simán bevonok másokat is, akik a közelben vannak, mert a legtöbbször tényleg úgy vannak vele az átlag járókelők, hogy nem biztosak benne, hogy jól mérik fel a helyzetet, ezért inkább nem mernek csinálni semmit, de ha azt látják, hogy valaki már elkezdett intézkedni, és őket is megszólítja, akkor nekik is megjön a bátorságuk (nyilván én sem azt szólítom meg, akin látom, hogy rohan a buszhoz, vagy azt is megértem, ha valaki nem bírja a vér, vagy sebek látványát).

Nem tudom, hogy a kérdező és az első válaszoló az ország melyik részén él, de itt Zalában ahol élek még csak nem is hallottam hasonló esetről... mondjuk ez több mint valószínű, hogy azért van, mert kisvárosban élek. Tömegben megfigyelhető, hogy az emberek a másikra várnak ilyen helyzetekben, ha egyedül lennének akkor szinte biztos, hogy segítenének. Ezt általában úgy magyarázzák, hogy sok ember között "megoszlik a felelősség", ezért nem éreznek késztetést, hogy ők segítsenek, mert "miért pont én?". Ez nem csak Magyarországon van így, szóval hü.lyeség a magyar mentalitást nézni. TV-ben régebben néztem erről kísérletet, vagy angolok vagy jenkik csinálták (már pontosan nem emlékszem), hogy egy színésszel eljátszatták azt, hogy rosszul lett, volt amikor tömegben, meg volt amikor 1-2 ember előtt. Csúcsforgalmú helyeken beletelt 10 percbe, mire valaki odament hozzá! Amikor pár ember előtt játszotta akkor meg szinte azonnal.

Másik tényező még, hogy ha az ember látja, hogy egy csöves, vagy legalábbis annak kinéző ember fekszik az utcán, akkor egyből azt gondolja, hogy részeg (erre nagy is az esély).