Az emberek miért utálják a szórólaposokat?
Néha az üzlet, ahol dolgozom az egyetem mellett szórólapokat ad ki, hogy szórjam be a lépcsőházak postaládáiba. Panelnegyedról van szó.
Úgy szokott működni, hogy felcsengetek valahova (nem nézem, hova, csak megnyomok egy gombot) és azt mondom: jó napot kívánok, szórólapot hoztam, kinyitná az ajtót? Mindig ez a szövegem és mindig kedves hangnemben teszem fel akérdést, nem bunkómódjára.
Már ezerszer megkaptam, hihetetlenül minősíthetetlen hangnemben, hogy húzzak a francba/nekem nem kell szórólap/tegye a kinti ládába/ vagy, ami a legidegesítőbb, hogy kapok egy nagyon bunkó, hangos NEM-et és lecsapja a kaputelefont. Volt olyan is, hogy "köszönöm, hogy felkeltetted a gyerekemet!"
Aztán magyarázhatom, hogy én azt honnan tudjam, hogy ott egy kisgyerek alszik?
Miért nem értik meg, hogy nem hobbiból csinálom, kedvesen beszélek és csak a munkámat szeretném végezni?
Nem lenne egyszerűbb nekik is kinyitni az ajtót és kész? Miért kell hátráltatni a másikat a munkájában?
Arról sem én tehetek, hogy postaládába kell tenni, nem a szórólapgyűjtőbe, én örülnék a legjobban, ha nem kéne egyenként betenni mindenhova, harmadannyi idő alatt végeznék vele.
Figyelj, én sem engedlek be. Csak úgy random felcsengetsz valahva, teljesen idegenként. Ne is várd, hogy örülni fognak neked. Igen, gondolnod kellene arra, hogy kisgyereke is lehet, és azok délután alszanak. Meglepő? Elég szar neked, hogy ilyen munkád van, hogy embereket kell zaklatnod hozzá, hogy elvégezd- kb. a telemarketingessel egy szinten szeretlek. :) Nem küldelek el bunkó módon, csak azt fogom mondani, hogy csengess a házmesterhez, az kinyitja.
Más: A mi környékünkön egy ideig szokás volt, hogy cigányok csengetgettek fel,pont a te szórólapozási dumáddal, és beengedték őket sajnos, aztán azok bejöttek a lépcsőházba, amit tudtak elloptak, összefostak-hánytak mindent aztán elmentek. Azóta senki nem szeret beengedni idegeneket. Ez van.
Ez esetben szépen fel lehet hívni, vagy oda lehet tipegni a főnökuramhoz és ugyanezt el lehet mondani neki is. Nehogy már azzal legyenek a legbunkóbbak, aki nem tehet a dologról.
Keressek más munkát? Örülök, hogy még vannak olyan emberek, akik a mai világban ilyen könnyen tudnak vagdalózni ezzel a szöveggel. Sajnálom, hogy nekem anyuci-apuci nem tolja a hátsóm alá a házat, az autót és nem töm a zsebembe pár húszast. Ezek szerint nálatok ez így működik.
Azt sem gondolnám, hogy cigány vagyok és lopni akarok általában szombat déltájban (bocs, ha ez valakit zavar, ekkor kell megcsinálni, ha nem tetszik, lehet menni a főnökömhöz) a szőke hajammal és a kék szememmel, nem beszélve a hullafehér bőrömről. Ráadásul lány vagyok.
De még ha ez is a helyzet, akkor is szépen meg lehet mondani, hogy "sajnálom, de nemrég betörések voltak és nem engedhetünk be senkit". Hihetetlen, hogy egyesek felnőtt ember létükre annyira neveletlenek, hogy még ennyire sem képesek.
"Ez esetben szépen fel lehet hívni, vagy oda lehet tipegni a főnökuramhoz és ugyanezt el lehet mondani neki is. "
EZT legfeljebb NEKED kellene elmondani, csak nem gondolod, hogy az emberek elkezdenek külöféle cégekhez betelefonálni, hogy nekik mi a kifogásuk a szórolapozásk ellen. Ez rengeteg idöbe meg pénzbe kerülne, a fönököt ugyanúgy nem érdekelné, mint most (ugyanis most is tudja, hogy a szórólapokat mindenki szemétnek tartja), és akkor még mindig lenne egy-két olyan (újabb) cég, akit kifelejtettek.
A cigány meg egyéb téma - a legtöbb ilyen alak ÉPPEN nappal próbálkozik igy, mert tudja, hogy akkor a legvalószinübb, hogy elhiszik.
Ezen kivül amikor már aznap a tizedik valaki csönget be, akkor nem lesz kedve elmesélni, hogy miért nem akar beengedni.
A keress máss munkát meg csak annyit jelent, hogy ha TÉGED zavar, hogy az emberek nem akarnak beengedni, akkor vagy megszokod ezt a helyzetet, vagy mást csinálsz, ahol nem mások zaklatásával kell foglalkoznod.
" Sajnálom, hogy nekem anyuci-apuci nem tolja a hátsóm alá a házat, az autót és nem töm a zsebembe pár húszast. Ezek szerint nálatok ez így működik. "
Na, én egészen eddig a mondatodig sajnáltalak. Te is ugyanolyan neveletlen tahó vagy, mint akikről beszélsz, csak te nem azzal mutatod ki, hogy lecsapod a kaputelefont, hanem hogy látatlanban ítélkezel mások felett, és bunkó módon általánosítasz. Innentől hiába van szőke hajad, kék szemed, és hullafehér bőröd, nulla vagy a szememben az ilyen megnyilvánulásaid miatt. Az irigység meg a keserűség beszél belőled.
Nem azt mondta itt senki, hogy mindenki tele van lóvéval, és hogy ugrálhatsz a munkalehetőségek közt. Annyi lett közölve, hogy vagy megszoksz, vagy megszöksz. Erre miért személyeskedsz?
Azért azt ugye vágod, hogy te a veled szemben való empátiát akarod számon kérni azokon, akik "áldozatai" annak, hogy neked az a munkád, hogy ZAVARD mások magánéletét???
Ha azon nyavajogsz, hogy bunkók veled a kéretlen becsöngetéseidért, az körülbelül annyira értelmes, mint egy bohócnak azon nyafogni, hogy kiröhögik, vagy egy fogorvosnak azon, hogy félnek tőle. Nőj fel, és ne várd, hogy minden vadidegennek, aki az utadba akad, kötelessége a te lelkivilágoddal törődni, főleg hogyha te kezdted a kapcsolatfelvételt egy roppantul irritáló vagy akár kisebb-nagyobb problémákat is okozó megmozdulással. Az tök mindegy, hogy te ezt pénzért csináltad, vagy vandalizmusból. Te kezdted.
Ja, és ugye az is megvan, hogy ezzel az érveléssel (a mai világban az ember örüljön, hogy van munkája, valamiből élni kell) a drogdílerek, stricik és bérgyilkosok is takarózhatnának, ha elég szégyentelenek lennének...? Természetesen nem gondolnám azért, hogy a szórólapozás ezekkel egy kategória, de ez a fajtája mindenképpen olyan tevékenység, amivel - ha általában csak kicsit is - időnként ártasz másoknak. Nehogy már még neked álljon följebb. Nem bántottak, nem vették el semmidet, csak bunkó módon reagáltak a bunkó (mert bármilyen udvariasan is beszélsz, sajnos alapvetően bunkóságot kell csinálnod) kezdeményezésedre.
Egyébként én már sokkal hamarabb elvesztettem a szimpátiámat irántad, mint az előttem író: nevezetesen ott, hogy "és azt én honnan tudjam, hogy ott egy kisgyerek alszik".
Basszus, egy vadidegen lakásába csöngettél be, akihez semmi közöd, és akinek semmi köze ahhoz, hogy te keresel-e pénzt vagy nem, és akinek te semmilyen szolgáltatást nem nyújtasz, szóval akinek semmi, de az ég világon semmi oka rá az esetleges szánalmon és jóindulaton kívül, hogy rendes legyen veled - és még csak bele sem kalkulálod, hogy ezzel milyen hátrányokat okozol azoknak, akiknek a jóindulatára ácsingózol.
Tessék, akkor néhány ötlet:
- Felébresztettél valakit, aki egész éjjel dolgozott, vagy csak simán alvási nehézségei vannak, és ritkán sikerül neki egyáltalán rendesen elaludni
- Felébresztetted valakinek a kisbabáját
- Éppen szexeltek, vagy arra készültek, mikor becsöngettél
- Éppen főztek, és épp három kézzel igyekeztek azon, hogy semmi ne égjen oda, de te tettél róla, hogy meghiúsuljon az igyekezet
- Épp kiugrottak a zuhany alól
- Épp meditáltak, imádkoztak, elmélyülten zenét hallgattak vagy más egyéb olyasmit csináltak, amiből ha egyszer kizökkentenek, akkor nem egyszerű újra ugyanott folytatni
Tessék, csak néhány ötlet. Persze előfordul, hogy valaki pont ölbetett kézzel ül és várja, hogy szőke kékszemű szórólapozók csöngessenek be hozzá, de képzeld, az emberek jelentős részét ilyen és ehhez hasonló dolgok közben zargatod. És baz+ még csak nem is vagy vele tisztában.
Biztos jó nő vagy:)
Ne foglalkozz a gyűlölködéssel!
Ne figyelj oda, amit mondanak, csak a szöveged daráld le.
Közben gondolj másra.
Látod engem sem sértettél meg, pedig én nem vagyok "csoró".
És soha nem szólok be senkinek.
Lehet a f...szom tele lesz, ha felkeltenek, de miért taposnék más lelkébe? Max eltörök egy üveget xD
Egyszerűen nem heverem ki a sértésedet az anyuci-apucival...
Figyelj ide szépségem: nem mindenkinek úgy van saját lakása, hogy azt a feneke alá tolták. Van olyan is, de egyszerűen így általánosítani...
Édesanyám 12 éves koromban meghalt, három évre rá apu is követte. Állami gondozásba kerültem 15 évesen, ahonnan 18 évesen úgy jöttem ki, hogy jóformán nem volt semmim, annyi, hogy hirtelenjében el tudtam menni albérletbe. Keményen melóztam, hogy fősulira járhassak, mert ellátni magad és közben tanulni nem két fillér (nem szórólapoztam, mert akkor ez még nem volt divat). Lediplomáztam, méghozzá jó eredménnyel. Itthon nem lett állásom pályakezdőként, mert mindenhol szakmai tapasztalatot kértek. Gondoltam hát egy nagyot, és kimentem külföldre au pair- nek. Mindezt saját erőből. Ott becsületes munkával összekerestem annyit, amennyiből meg tudtam venni egy kisebb panelt itthon. Kocsim nincs, de nem is akarok. Húszezreseket meg a MUNKÁMÉRT kapok, ami nem az, hogy másokat zaklassak.
De még mindez nem is lenne baj... de akkor még van képed neked leszólni ENGEM, mert én nem mások zavarásából élek, és annak ellenére, amilyen hátránnyal indultam az életben, most sikeres vagyok. Én is voltam szegény, mint te, de sosem sértegettem azokat, akiknek nálam jobban ment, nem általánosítottam rosszindulatú módon, hanem kitűztem célomul, hogy ezt én is meg fogom tenni. És megtettem.
Ha lehet, akkor gondolkozz, mielőtt egy ilyen szemétséget leírsz, mert lesz, aki kevésbé fogja tolerálni azt, hogy a munkában kialakult feszültségedet általánosítgatásban, és személyeskedésben vezeted le.
Még egy utolsó gondolat:
Nem magával a mondanivalóddal van bajom, hanem a stílussal, amiben közölted. Te olyan szépen ki tudsz oktatni mást a jómodorról a kis fellengzős stílusodban, de nálad már nem követelmény a jómodor.
Ha azt mondtad volna:
"Megértem az érveiteket a munkámmal kapcsolatban, de legyetek tekintettel arra, hogy nem áll módomban másféle állást keresni a mai világban."
akkor te jöttél volna ki erkölcsi győztesként. Így viszont, hogy leszögezted, hogy nálunk az a szokás, hogy anyuci-apuci a hátsónk alá tolja a házat, ugyanolyan stílusban válaszoltál, mint a "Nem" és kaputelefon lecsapó frusztrált ember.
És amíg neked sem megy az udvarias válasz miért és milyen jogon várod el ugyanezt másoktól? Nekik minden esetben mézesmázasan kell viszonyulniuk hozzád, de te nyugodtan lehetsz pokróc másokkal?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!