Igaz, hogy Szent Iván éjen aki tüzet gyújt, az meglátja ki a boszorkány? És egyáltalán ez mikor van, mert a legrövidebb éjszaka az nem jún.23, hanem 21.

A boszorkányt megláthatod,ha decemberben készítesz Luca-széket sk.Azután ha az éjféli misén ráállsz.akinek a feje hátrafelé van,az a boszorkány.Fekete István elbeszélése szerint,ő kipróbálta a barátjával.Először nem látott senkit,de azután sikerült egy háraforditott fejűt látni.Gyorsan rárontott,hatalmas kavarodást okozva a hívek között.A boszorkányról kiderült,hogy a barátja az,aki szintén boszorkányt lesett.

Ennyire igaz a Szent Iván éji boszorkánylátás is.

Június 21-e, a nyári napforduló szinte az összes kultúrában a Nap, és ennél fogva a fény diadalának ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A természettel összhangban élő, kereszténység előtti ember a nyárközépi tűzgyújtással elsősorban a Napot kívánta megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében, a tűz fényének erejével pedig az ártó szellemeket igyekeztek minél messzebb űzni.

A sötétség és az ahhoz kapcsolódó rontó hatások így egy időre – még ha csak egyetlen éjszakára is – de elveszítették hatalmukat az ember felett. Bár a kereszténység elterjedése után a Nap megsegítésének motívuma a mindinkább háttérbe szorult, a tűzünnep mégis megőrizte korábbi szimbolikáját és mágikus karakterét, mivel a tűz gyakorlati hasznával együtt már a régi korok emberei számára is nélkülözhetetlen erőt képviselt.

A nyári napforduló az évnek az a jellegzetes időpontja, amikor a Nap az égbolton a legmagasabb delelési ponton áll. A Föld – különösen az északi félteke – ilyenkor terményekben bővelkedik, szépsége és ereje teljében van. Egyféle csúcspont ez, hiszen a nappalok a következő napfordulóig innentől már csak rövidülhetnek. Ezen a napon – június 21-én – az év leghosszabb nappalát és legrövidebb éjjelét élhetjük meg évről-évre.

Szent Iván éjjele mégsem június 21-ére, hanem június 24- ére esik, ennek oka azonban a trópikus időszámítási mód sajátosságában és a tényleges naptári évek közti különbségben, illetve az egykori naptári reformokban rejlik. Így a nyári napforduló napja és megünneplése időben napjainkra már elvált egymástól. A nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban Szent Iván napra, azaz június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor. Évszázadok vagy egy évezred múlva a napfordulók még korábbi dátumra fognak esni.

Mivel a keresztényi logikába beleillett a fény és a sötétség küzdelme, ezért a kereszténység végül ezt a napot Keresztelő Szent János napjává tette. Az Iván elnevezés a János név szláv formájából ered.

Európa szerte – különösen az északi és a szláv népek – gyakorolták Szent Iván varázslatos éjszakáján a mágikus praktikákat, amelyek a megtisztulással, gyógyítással, az egészség megőrzésével, szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel voltak szoros kapcsolatban.

A magyar szokások szerint régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását – népies nevén lobogózást – a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte.

A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is, mondván, aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik.

Szerelmi praktikák és jóslások is fűződnek e naphoz. A szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött a hagyomány szerint a lányok átugráltak, amíg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából persze sokféle jövendölést lehetett kiolvasni.

Tehát kérdésedre a válasz: ezen az éjszakán akkor se láthatnád meg a boszorkányt, ha Könyves Kálmán királyunk (élt 1074 – 1116. február 3.)kb. 900 évvel ezelőtt ki nem jelentette volna: boszorkányok pedig nincsenek.

Forrás: Figyelőnet

Én a boszorkányos babonát Luca székéről ismerem, Szent Iván napjáról inkább szerelmi babonák jutnak az eszembe, nem tudom, van-e boszorkányos babona is. :-)

A Mikulásról meg annyit, hogy ő ugyebár Szent Miklós (püspök volt), innentől ő egy valós személy, aki valóban tett olyan dolgokat, amikre mi a meglepetés ajándékcsomagokkal emlékszünk, és mint olyan, az emlékünnepe nem babona.

A hosszú hozzászólást író forrása valószínűleg jobb, mint az én ismereteim :-)