Lehet hogy csak velem van ez de, ha önmagamat adom akkor sokkal több csalódás ér, mintha megjátszanám magam. Ez miért lehet?

Talán mert nem rendelkezel elég önbizalommal, és ezért nem vagy szabad mások elvárásaitól. Akinek egészséges önbizalma van, azt nem éri csalódásként, hogyha valaki nem fogadja el olyannak, amilyen, hanem egyszerűen odébbáll és más társaságot keres. Akinek nincs önbizalma, az hajlamos rá, hogy mások kedvéért megjátssza magát, mert így könnyebben elfogadják, de ezzel elveszíti a szabadságát.

Tehát ha önmagadat adod, és emiatt csalódás ér, akkor szerintem ne a magad megjátszása legyen a válasz, hanem tarts ki tovább önmagad mellett. Lehet, hogy eleinte érni fog néhány csalódás, de hosszú távon sokkal jobban jársz, mert egy idő után már nem kell keresned önmagad, és nem fog érdekelni, mások mit gondolnak. Márpedig akit nem érdekel, mások mit gondolnak, az szabad ember. :)

Ne gondolj arra hogy a megjatszott ened jobb mint te magad!

Arra is gondolj h amikor magad adod es nem vagy szimpi az szemelyesen erint de amikor mast "jatszol" talan nem anyira erzekeny a jelekere mert nem is teged utasitanak visza hanem a megjatszott szemelyiseget.

Vagy amikor megjatszod magad (az elobbi okbol h az nem te vagy) nem felsz ugy a visszautasitastol es felszabadultabb, lazabb vagy, ami masoknak imponal.

Fogadd el h nem mindig lehetsz masoknak szimpi , talan az ismerkedes soran lassabban add ki magad igy lassan megszeretik azokat a tulajdonsagaidait is amiket ha egyszerre zuditasz masokra az mar tul sok lenne az elejen.

Biztos vagyok benne hogy te legalabb olyan "jo" vagy mint barki mas, csak 1 kis onbizalom kell :)