Hogyan készítitek fel magatokat (lelketeket) a húsvétra?
Nos, én személy szerint mindig törekszem arra, hogy örüljek és hálás legyek azért, ami van, és ami lehet - és azért is, ami egyáltalán nem hiányzik, és nincs is -, és ugyanígy törekszem arra is, hogy lehetőség szerint magammal és másokkal is emberi legyek.
Ünneptől függetlenül.
Igazad van, de valamit változik az életetek, a gondolkodásmódotok ünnepek előtt?
És ez nem csak vallásosság kérdése!
Nagyon irigylem azokat az embereket, akik az év 365 napján tökéletesen kialakított értékrendjük szerint élnek.
Én sajnos nem vagyok ilyen, nekem az ünnepek egy kicsit "vezeklések" és -igazad van, egy kicsit többet törődök azokkal a szeretteimmel, akikkel egész évben nincs időm, vagy kedvem törődni.
"Nagyon irigylem azokat az embereket, akik az év 365 napján tökéletesen kialakított értékrendjük szerint élnek."
Ki mondta, hogy nincsenek botlások időről-időre? De akkor mondom újra: lényeg a szándék, a törekvés. Amíg ez megvan az emberben, a hibáit pedig menet közben is tudatosítja és igyekszik okulni belőlük, addig teljesen rendben vannak a botlások is, hiszen ezek feldolgozásra kerülnek, és ezáltal is előrébb visznek.
"Én sajnos nem vagyok ilyen, nekem az ünnepek egy kicsit "vezeklések" és -igazad van, egy kicsit többet törődök azokkal a szeretteimmel, akikkel egész évben nincs időm, vagy kedvem törődni."
Az idő még kb. érthető (bár egy SMS-re, röpke mailre vagy hívásra, pár jó szóra mindig van idő, és az is messze több, mint a semmi).
De a kedv...? Akkor esetleg érdemes lehet újragondolni, hogy miért is "kell" neked törődnöd azzal az illetővel - mert ahogy így leírtad (hogy kedv függvénye a dolog), az már sokkal inkább emlékeztet kötelességre, semmint tényleges és szívből jövő szeretetre.
Mert ha tényleg szereted, akkor eleve nem kedv kérdése a dolog. Ha meg nem szereted, akkor minek a faxni? Mert az ünnepenkénti odafigyelés tényleg nem pótolja a köztük kiesett időt. Ünneptől teljesen függetlenül, bármikor lehet pl. egy mailt írni valakinek, akivel rég nem beszéltél, vagy felhívni, vagy felkeresni, stb., teljesen spontánul érdeklődni felőle - így legalább még látszik is az őszinte érdeklődés, hiszen semmi "okod" nem volt rá, hogy felkeresd, azon túl, hogy tényleg érdeklődsz iránta.
De ha ünnepkor keresed fel, annak megint "kötelesség-szaga" van: "jó, ünnep van, itt vagyok, de amúgy hullára nem érdekelsz, de most vágjunk jó pofát a dologhoz...".
Vagy, szerinted...?
Mit kell ezen készülni? Kivasalom az ingem, veszek egy üveg büdöset és kifényezem a cipőmet. :)
A lelkemet meg? Magamhoz veszek egy pohár lélekmelegítőt. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!