Szerintetek Asperger-szindrómás vagyok?
Kislánykoromban nem szerettem a bölcsődét, habár csak 1x voltam ott. Az óvodában mindig sírtam, hiányoztak a szüleim, ezért "sírós"nak hívtak. Nem igazán szerettem sok gyerekkel játszani, inkáb 1-2 gyerekkel. Iskolában is állandóan sírtam, egészen 5ig, de mindenféle hülyeségen:ha a tanítónéni rám szólt, ha négyest kaptam. Később sem szerettem a többiekkel lenni. Olvastam, teljesen el voltam varázsolva. Csak a sorozatokat szerettem,semmi más nem érdekelt, azokról meg rengeteg infót tudtam, még fordítottam is angolról magyarra. A színészekről mindent tudtam. A középiskolában eleinte nyitott voltam, de elkezdtem fogyózni, és csak arról tudtam beszélni. Utána az egészséges életmódról beszéltem sokat. Pl: a fehér liszt káros hatásai glikémiás index stb...
Nem érdekelt hogy a másikat érdekelte-e vagy sem, csak beszéltem arról, ami igazán érdekelt. A furcsa érdeklődési köreimről nem szerettem beszélni, csak a közelebbi ismerőseimnek.
Ha valaki olyanról beszélt ami engem nem érdekelt , akkor "kikapcsoltam" az agyam, és teljesen máshol járt az agyam.
Első éves középsulis vagyok, év végére nem igazán sikerült kapcsolatot teremtenem az osztálytársaimmal, inkább ccsak vagyok, nézek, és teljesen máshol jár az agyam.
Ui: Furcsa hobbiajim is voltak: pl : angol-spanyol nevek lefordítása, magyar jelentésének keresése, keresztnevek gyűjtése, szerepjátékok, középkori legendák gyűjtése, wicca boszorkányság...
Szóval..?
légyszi normális válaszokat írjatok, ez komoly!
Ne figyelj az előzőre, nekem az van és a leírtak alapján neked is lehet, de ez iszonyúan kevés és semmit nem lehet megtudni belőle. Az a baj a DSM-IV leírással, hogy nagyon általános, így sok mindent bele lehet magyarázni, de a valóságban ezek a tünetek legtöbbször lebonthatóak konkrét dolgokra. Nagyon szerteágazó, hogy kinél hogy jelenik meg, különböző súlyossággal van jelen és állítólag a lányoknál jobban belesimul a hétköznapi viselkedésbe, amit aláírok, mert bőven 20 múltam, mire kiderült, hogy mi a probléma és addigra már túl voltam egy rakás téves diagnózison.
16 éves korom körül jutott először eszembe az Asperger, de ha belegondolok, soha nem tudtam volna magamról megállapítani, csak sejteni, mivel nincs összehasonlítási alapom, hogy mások hogyan élik meg az érzéseiket, így azt gondoltam, hogy mások is ilyen adottságokkal rendelkeznek, csak jobban tudnak/akarnak élni.
Ha ki akarod vizsgáltatni, akkor ki kell tölteni egy kb. 40 oldalas kérdőívet a kora gyerekkorodról, ami feljegyzések nélkül nagyon nehéz, illetve utánaolvasni konkrét eseteknek, hogy tudjátok, mit fontos leírni. Pörgés, szűk helyre bemászás, egyes szám harmadik személyben magadról beszélés, hallásproblémára utaló jelek stb., és még millió ilyen van. Az ára kb. 40 ezer forint és minimum fél éves a várólista, mire behívnak.
éppen most valamelyik nap olvastam arról, hogy mi a különbség az autizmus és az Asperger szindróma között.
nem értettem meg.
viszont reményeim szerint jól képzett orvosok vannak az országban, kérj a háziorvostól kivizsgálást, talán pszichiáterhez fog küldeni. gyógyszert ne kezdj el szedni, addig keress dokit, amíg nem találsz olyant, akiben megbízol, és nem pirulák felfirkálgatásával kezdi.
szerencséd, hogy tudatában vagy a dolgoknak, a tüneteidnek, és hogy keresed a megoldást. vágj bele a keresgélésbe, nagyon sokat fogsz tanulni!
tényleg sok sikert kívánok, ha tényleg Asp-szindrómás vagy, akkor is tudsz kielégítő, normális életet élni, ha pedig nem vagy az, akkor talán a kamaszkor jön ki rajtad ilyen érdekes módon, és idővel "kinövöd"
A legtöbb pszichiáternek Magyarországon fogalma sincs az Asperger szindrómáról, a jobbak attól jobbak, hogy ezt beismerik, de ettől még ugyanúgy félrediagnosztizálhatnak (és teszik is) borderline személyiségzavarral, mert azt ismerik és tény, hogy mutat egy közös halmazt tüneteiben az Aspergerrel, de ettől még nem lesz ugyanaz.
Budapesten összesen két helyről tudok, ahol nem gyerekeknél is szűrnek Aspergerre.
Kicsit régebben írtad már, de azért válaszolok.
Ugye nem ismerlek meg nem biztos, hogy minden tünetet leírtál, de ezt elolvasva eléggé hasonlítassz rám. És én úgy gondolom én nem vagyok aspergeres, még akkor sem ha elég sok autisztikus tünetünk van. Talán szkizoid személyiségzavarunk van, nem tudom, ezt csak szakember állapíthatja meg, de nézd meg ezeket a leírásokat személyiségzavarokról, talán segít.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!