Családi vacsora. Illetlen viselkedés vagy inkább a rosszullét?
Egy kérdés kapcsán jutott eszembe a dolog. Vendégség, evészet, ivászat.
Állítólag illetlenség vendégségben azt mondani, hogy nem szereted az adott ételt. Így hát udvariasan megeszed, vagy eszel belőle, akkor is ha nem szereted, rosszul vagy tőle, undorodsz, stb. Hogy ne sértsd meg a vendéglátót.
De milyen ember az, aki ilyet vár el a vendégétől?
Én mint vendéglátó, azt érezném sértésnek, és nem is kicsinek, ha valaki magába tömi azt az ételt, amitől rosszul van, amit nem szeret, amitől undorodik. Elsüllyednék szégyenemben, ha a vendégem miattam érezné rosszul magát. Ezen kívül én azt várnám, hogy intelligens embernek tartson, aki képes megérteni, hogy ha nem szereti, nem eszi meg. Ez így normális. Vagy nem?
Feltétlenül kínozni kell a vendéget, "azért főztem, mert jössz" felkiáltással?? Ez a kulturált viselkedés?
Vélemény?
Köszönöm a válaszokat!
Hosszú sztori lenne leírni, hogy miért is akadok ki ezen egyébként ennyire. Azért látom egy kis "illemet" nagyjából mindenki elvár, vagy elvárnak tőle valahol. Azért van az illem idézőjelek közt, mert ahogy a kérdésben is említettem, elsüllyednék szégyenemben, ha csak egyetlen falatot is "illemből" enne meg valaki, holott nem akarja. Nekem valaki annyit mond, hogy nem, mert nem, akkor azt mondom, hogy oké. Nem tudom ésszel felfogni, hogy mi ezen a sértő??? Szégyenletes rám nézve, ha olyasmit várok el a vendégemtől, amit nem akar. Szégyenletes rám nézve, ha illem mögé bújtatom azt, hogy korlátolt vagyok, nulla beleérző képességgel, és nem tudom felfogni azt, hogy nem. Szégyenletes rám nézve az, ha annyi eszem van csak, hogy ezen besértődjek.
Úgy érzem nem a középkorban vagyunk már, kulturált emberek vagyunk, és a vendéget kínozni ilyen baromsággal, ha már ezt a szót nyúzom, hát illetlenség!
válasza:Kedves kérdező!
Alapvetően teljesen egyetértek veled, de azért gyanítom nem nagyon találkoztál még _igazán_ finnyás vendéggel.
Nekem rokonsági körömben többen is akadnak, akik nagyon kevés ételt hajlandóak megenni, és azokat se mindig és hidd el pocsék érzés anyukámat látni, hogy pl. sógornőmnek _minden_ egyes hétvégén külön főz, úgy, hogy előtte egyeztetnek, hogy mit eszik, aztán mikor kész a kaja meggondolja magát és meg sem kóstolja azt az ételt amit máskor szó nélkül megevett és meg is beszélték, hogy az lesz.
Ilyenkor a kaja persze megy a kutyának és édesanya csinál neki mást.
Anyum soha egy szót sem szólt, de én láttam már, hogy konkrétan a sírás kerülgette, hogy órákon keresztül feleslegesen robotolt, de legfőképp azért, mert megint nem sikerült olyat csinálnia ami tetszene...
Én kétlem, hogy emiatt anyukám korlátolt lenne, ahogy írtad... és kétlem, hogy ne lehetne lenyelni pár falatot olyan ételből, ami két héttel korábban még finom volt...
13:36
Nem kell találkoznom vele, én magam vagyok ilyen. Utálom, ha étellel traktálnak. Sok esetben idegen helyen (minden hely idegen nekem ami nem a saját lakásom), nem tudok enni olyasmit sem, amit szeretek. Lenyelhetem "illendőségből" persze. Csak utána az kevésbé illendően vissza is jönne.
Gondolom épp ezért nem várom el senkitől, hogy egyen, mert az úgy "illik".
Anyukád nem korlátolt, hisz főz másikat. De minek? Egyszerűen nem kellene főznie neki. Főleg nem kell mást főzni. Sógornőd nem tud főzni magának? Lemenni a közértbe? Én pl. feltalálom magam. Vagy legegyszerűbb esetben éhes maradok. Naés?! Túlélem. Nem is kérném, hogy a kedvemért főzzön valaki valamit, főleg nem több félét.
válasza:akkor leirom amin ki lehet akadni:
Én csak a saját,anyám és nagyim főztjét eszem meg.(plussz páromét mióta kezd tanulgatni főzni)
Senki mást.Se anyós,se étterem,se rendelt kaja,semmi.
Egyszerűen nem és kész.Hiába tiszta,hiába lehet hogy finom.
Eleinte párom anyja is hisztizett hogy de miért nem eszek,ma már békénhagy,kolléganők is cukkoltak egy ideig,mert névnapkor hoz mindenki sütit..én is viszek sütit,de másét nem eszem meg.
24/N
válasza: válasza:15:25 vagyok
én szólok előre,hogy társaság kedvéért megyek szivesen,de kaja nekem nem kell
baráti társaság elejétől egy rossz szót nem szólt,sőt,mondák,hogy akkor ha nem akarok éhzni vigyek magammal:)
de kollégák,párom szülei...aki nem érti annak nem tudom máshogy mondani mint hogy nem eszem meg,főzhet akármit
15:25
Szintén zenész :)
Kiegészítve azzal, hogy két kezemen megszámolom azokat, amiket megeszek (sütiket leszámítva). De most azért örülök, hogy nem vagyok ezzel egyedül ;)
Anyám is ilyen, bár ő néha ráveszi magát, hogy megegyen ezt-azt, aztán persze rosszul van. Én meg hiába mondom neki, hogy MONDJ NEMET!!
16:57
Ha ez nekem (is) szólt, akkor én nem igazán járok vacsora vagy ebédmeghívásra. Nem is nagyon hívnak, nincs olyan ismeretségi köröm. Ha mégis kaja van a programban, inkább nem is megyek, mert tudom min kellene keresztül mennem. Órákig traktálnának, hogy egyélmár, egymélmár!
Általában, ha valakinél járok, csak úgy eleinte meg akarnak etetni, és egyszerűen nem értik meg a nemet. Jó esetben csak 10x kell elmondani, máshol egyszerűen hajtogathatom minden alkalommal :S Volt már olyan, hogy a sírás kerülgetett, annyira nem akartak békén hagyni. Hiába mondom tagoltan és érthetően, hogy köszönöm szépen nem szeretném. Nagyon kellemetlen tud lenni. De inkább ez, mint hogy rosszul legyek.
Kiskoromban szó szerint elszaladtam ha megkínáltak valamivel =D
válasza:Nagybátyám volt ilyen. Beszólt, ha nem ettem valamiből, és beszólt, ha egy találkozáskor úgy gondolta, pár kilóval több vagyok, mint mikor legutóbb látott. Én, ha ízlik valami, eszem, ha nem, akkor minimálisat. Nem erőltetek magamra hasmenést és többezer pluszkalóriát azért, hogy ne rinyáljon valaki, mert maradt egy szelet hús.
Van, akinek nem lehet a kedvére tenni, vendéglátóban, vendégben is. Mindenesetre az intelligencia a kulcsszó.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!