Melyik az erősebb? A közösség akarata vagy az egyén szabadsága?
leírok egy szorit ami velem megtörtént:
Győrben egy táncképzőben tanulok (a nevét inkább titokban tartom) előadásra készültünk és két lány hiányzott az osztályból betegség miatt. mivel már két nap volt hátra a fellépésig és az oktató (nő) kitalálta hogy én és az egyik osztálytársam lépjünk fel helyettük, mivel minket tartott a legügyesebbnek a fiúk között.
Egyáltalán nem tetszett az ötlet és a másik fiúnak sem, mivel ugyanolyan lányuhát kell felvennünk mint a többieknek.
Az osztályközösség kiált a balettoktató mellett és a többiek is azt mondták, hogy szemét vagyok ha nem állok ki az osztályért.
Ez tényleg szemétség volt a részükről, mert tudták, hogy utálok lány ruhákat felvenni, főleg egy bemutatóra!
Nekem is ugyanolyan jogom lett volna azt mondani, hogy nem akarom és nem azt,hogy a többiek kiutálnak ha nem vállalom!!! Elvállatam az egészet, de még a mai napig nem értem, miért nem lehet elfogadni az én érveimet. ((((Örülök, hogy még meg tudom őrizni magam a sok feminim hatásoktól az iskolában, mert jellemzően már elég sok fiút eltérítettek a rossz írányba. (nem fiúhoz méltóan viselkednek és tele vannak lányos dolgokkal)
a szüleim erőltetik az egészet, mert már rég elmentem volna, de még tanköteles korban vagyok, sajna és nem magam döntök a sorsomról.
Szia. Szomoru a történetetd. azt nemtudtam kiolvasni neked mit jelent az egész(nemcsak a balett, hanem maga a közösség)Olyan szituba kényszeritettek amitt te nem szeretsz, amitt irtál , hogy ellenkezö esetben kiutálnak. Ez sajnos reális, de egy minimum egy darabik ferde szemmel néznek rád a többiek.
elkalandoztam, kérdésedre a válasz mindik az adott közöségnek van nagyobb szava ("falka" szellem) mint az egyének. ez alol kivétel ha te vagy a fönök, mert akkor a te kezedben van az irányitás.
Az tanácsolom, ha ez neked lelki traumát okoz, beszélj a szüleidel, mond el mi a probléma, és keres más sulit.
Tudok ajánlani egy könyvet, amely a te kérdésedet is feszegeti: George Orwel, 1984 (a cime). Olvasd el!!
Én nem tettem volna meg, bármit is mondanak.
Felőlem kiközösíthettek volna, akkor sem hatott volna meg. Sőt! :)
Egyesek szerint antiszociális vagy mi vagyok, de ez engem nem érdekel. Én nem követem a birkacsordát.
Neked számított a közösség megítélése, és fontosabbnak tartottad a saját elveidnél azt, hogy mit gondolnak rólad. Döntöttél - így viseld a következményeket.
Elhiszem, hogy nehéz döntés volt, de te döntöttél. Nyugodtan megtehetted volna, hogy nem vállalod. Kinéznek? Akkor most az bántana.
Majd megtanulod, hogy a társadalom tele van birkákkal. Értelmes, gondolkodó ember ha csak teheti, nem vegyül velük. Max. csak akkor, ha szüksége van rájuk, és kihasználja és vezeti őket (az orruknál fogva).
Idióták, kiszámíthatóak, indulatosak, ... birkák.
Jöhet a lepontozás. A társadalom megítélése nem jelent számomra semmit.
Jogod van nem elvállali! A másik ember értékredjébe nem férő dologra még a közöség sem kényszerítheti az egyént!
És ha arra kérnék mesztelen tácolj a farkadon egy piros masnival, tán azt is megtennéd értük?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!