Aki mindent lesz*ar annak jobb az élete mindig?

Hát, én úgy gondolom, hogy a mindent lesz@aró ember is csak emberből van... Tehát a "Kit érdekel?" dolog csak egy álca; aztán hazamegy és leissza magát. Csak az teheti meg, hogy félvállról vegye a dolgokat, aki pl. protekció, vagy egyéb tevékenységének köszönhetően be van betonozva egy munkahelyre.

A kérdésedre nehéz választ adni. Attól függ, mit tekintünk mércének? Mitől jó egy élet?

Nos, én egyáltalán nem veszem félvállról a dolgokat, nem szoktam elkésni és nem adok okot másoknak arra hogy leb.sszanak. Szerintem így a korrekt. De amúgy leszarok mindent és mindenkit. :D És nem, nem álca ha azt mondom valamire, kit érdekel, és alkoholizálni sem szoktam, maximum különleges alkalmakkor.

Mondjuk úgy, hogy mindent úgy csinálok, ahogy kell, de nem stresszelek a dolgokon, ha valami mégsem jön össze és beszólnak, akkor legyintek egyet, és legközelebb megcsinálom úgy hogy sikerüljön. Nem akadok fent mások véleményén.

Első hsz: Olyan is van valóban, amit te írsz, de én azt már inkább a deviánsabb viselkedéshez sorolom, azoknak meg semmiképp nem jó az élete, általában szenvednek attól, hogy társadalmi normáknak kell megfelelni, pont emiatt az álca, hogy lazának látsszanak, de persze mikor egyedül vannak, már nem ilyen keménylegények. Ilyet is ismerek.

Szóval szerintem az ilyen mindent leszaró emberekből is van legalább kétféle, ebbe az utóbbi csoportba tartozni nem lehet túl jó. :D

Én is arra tippelnék, hogy ez álca, és a mindent leszaró ember se olyan kemény legény. Habár munkában nem találkoztam ilyennel, fősulin viszont bőven.. kicsit ijesztő is volt számomra, hogy kerülnek ilyenek a felsőoktatásba? Pl. többen úgy jártak nem túl nagy létszámú előadásra, hogy késtek egy órát (!), ugyebár a másfél órából. Na, nekem így már nem lett volna pofám bejönni. Úgy tűnt, ők leszarják, kitépik az ajtót, hangosan köszönnek - semmi "elnézést" - leülnek, hiszen övék a világ, ekkora bírtak fölkelni, pont. Aztán azért volt arra példa, hogy ez némely tanárnak ez nem tetszett, és kicsit megfagyasztotta a levegőt, hogy "mégis ezt hogy képzelik?", és nem hagyta két szóval elintézni a dolgot. Na, akkor azért látszott a menőcsávók arcán a zavar és a szégyen. Szóval szerintem ki lehetne ejteni az ilyen embereket a "szerepükből", de sajna, a többség inkább kerüli a konfliktust, és szintén leszarja..

Munkahelyen nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen mentalitású ember megállja a helyét.

Én is tipikusan az a "lesz*rom" fajta vagyok. De azt hiszem, nem vagyok olyan szélsőséges, mint ahogyan itt páran írták.

Pl. ha későn kelek fel, és kevés időm marad bejutni a munkahelyemre, akkor elkezdek idegeskedni, és kapkodni, mint általában a normális emberek, hogy időben bejussak és ne csesszenek le. DE ha útközben látom, hogy esélytelen időben beérni, akkor visszább veszek a tempóból és lesz*rom. Ha kések akkor már nem érdekel hogy 5 vagy 15 percet, akkor már nem töröm össze magam.

FELESLEGES OLYAN DOLGON IDEGESKEDNI AMIN ÚGYSEM TUDUNK VÁLTOZTATNI!

Vagy pl. ha konfliktusra kerül sor, akkor kiállok magamért, ha látom értelmét. De ha semmi esély arra hogy jól jöjjek ki belőle, vagy egyáltalán valahogy rendezzem a nézeteltérést, akkor megrántom a vállam ("lesz*rom") és

megyek tovább. Az illető meg fortyogjon magában, vagy csináljon amit akar, nem érdekel. Nem húzom az agyam felesleges dolgokon, nem folyok értelmetlen vitákba.

Az olyanokat pedig nem szeretem, akik a megmásíthatatlan dolgokon is naphosszat dühöngenek, és mindenki hangulatát ezzel rontják.

Esik a hó, front van, nő a benzinár, hülye a főnök, yx csúnyán nézett rám, a szomszédasszonynak szeretője van... és ezen képesek egyedek napi 8-10 órában intenzíven morogni.

De hát minek hergeljem magam azon, amin nem tudok változtatni? Inkább lesz*rom!

Szerintem 06:26 mondta a legjobban. Az ilyen flegmatikus emberek azok, akik úgy "elvannak". Belőlük lesz az átlagréteg. Lehet, hogy könnyebb lesz az életük, de azért messzire az jut, akinek vannak komoly céljai, meg elvei meg szabályai. Ők viszont kevésbé hajlékonyak.

Röviden: tovább élnek, de magasra nem jutnak.