Vajon meddig fognak még "gyereknek" nézni? Illetve mi lehet az oka?

Az egyedüli gond, hogy ennyire karótnyelt, maradi valaki vagy, a magázódás egyre inkább kimegy a divatból, aki lazább, az egyszerüen a tegezést preferálja, és lényegében erre szólít fel téged is.

A rossz hír számodra, hogy hiába fogsz idösödni, a tegezödés még inkább megszokott lesz, és mire 70 éves leszel, már senki nem magázza a másikat.

Teljesen mindegy, te mit preferálsz, milyen értékrended van, milyen képzetet társítasz a tegeződés/magázódás formához. Más ember másképp állhat ezekhez. Ha pedig kellően sok ember áll át pl a tegeződésre, akkor nagy eséllyel abba fogsz belefutni, és idővel az is lesz általános a közbeszédben.

Lehet ezen pörögni, meg "megoldásokat" keresni (nem hiszem, hogy kimondottan téged tartanának gyereknek, ez csak a fejedben létezik, hidd el, kb senki le sem sz@rja, hány éves vagy), de változik a nyelv. Hogy jó vagy rossz irányba, az megítélés kérdése, szubjektív.

Örüljön neki,a tanár úr!

Középiskolás vagyok és csókolommal köszönt rám az alattunk lakó kamaszlány.

És ez nem egyedi eset volt.

Engem a tegeződés önmaga nem zavar, sőt 60 éves létemre is szívesebben tegeződök, mint magázódok. De, az úgymond hivatalban lévő félre való ráerőltetése, igen, zavar.

Tehát, ha a pénztáros lesziáz akkor oké, tegeződünk, visszasziázom.

Viszont a munkámban annak ajánlom fel, akinek én akarom. És aki az ajtón bejön, az bizony jó napot kívánok, és magázódunk.

De, ha a sulidban a tanárok többsége már tegeződik a szülőkkel, akkor azok automatikusan mint fiatalt, téged is sziázni fognak.

A kollégákkal beszélgess erről .

Nem néznek téged gyereknek (a leírásod alapján nem is lehet), viszont az megkerülhetetlen tény, hogy a tegeződés mára nagyon elterjedt.

Engem így 50 után se zavar, ha letegez az utcán egy tizenéves, ha úgy látom, hogy kellő tisztelettel beszél velem. De hivatalos/félhivatalos helyen jobban esik a magázódás, kortól függetlenül. Viszont a magánéletben én is letegezek mindenkit.

Én úgy látom, hogy ha egy huszonéves magázva köszön rám, akkor nem magázódni akar az esetek többségében, hanem zavarban van, és nem mer letegezni, a szürkülő szakállam miatt. Ezért köszönök vissza sziával, hogy oldjam ezt a helyzetet. Lehet, hogy volt már köztük olyan, akinek ez nem tetszett, de úgy gondolom, a többségük inkább örült.

Egy orvos, hivatali ügyintéző, vagy éppen tanár viszont már az a kategória, ahol nem fogok alapból tegeződni. (Még akkor se, ha a tanárok jelentős részét nem tartom sokra, beleértve időset és fiatalt is.)