A számos kultúrában előforduló körülmetélés szokása vallási eredetű, vagy az adott kultúra környezete miatt alakult ki?

A sivatag népeinél gyakori, mert a fityma alá bejutó homok nagyon gyakran sebeket, gyulladást okoz.

Gondolom ípez okból került be a vallási előírásokba is.

Lybiában tudom hogy 40 éve az arab gyerekeknek rendszeresen végezték.

Egyértelmûen vallási elõírás. Nyolc napos korában kell elvégezni a fiúgyermeken. Az Iszlámban 13 éves korban.

A Biblia szerint a körulmetélést I-ten Ábrahámnak parancsolta meg, kb 400 évvel azelõtt, hogy Irael kivonult Egyiptomból. ( Mózes elsõ könyve, 17. fejezet, 10-11 vers.)

"Ez az én szövetségem veled és magzataiddal, akik utánad lesznek, melyet meg kell tartanotok: Körül kell metélni minden fiút köztetek. Metéljétek körül előbőrötök húsát és ez legyen a szövetség jele köztem és köztetek.Nyolc napos korában metéljetek körül minden fiút, nemzedékeiteken keresztül, ..." [link]

Mózes második könyvének 4. fejezet 24-27 egy tanulságos történet, mintegy figyelmeztetésül. [link]

Természetesen lehet, hogy más kutúrákban higiéniai szempontok miatt, de a judaizmusban egyértelmûen vallási elõírás, és bár a zsidó vallás nem dogmtikus, ezt akár dogmának is lehet tekinteni.

"milyen isten kér ilyet ..."

Az Egyetlen isten.

"Az Örökkévaló, Atyáitok Istene, Ábrahám Istene, ..." )(Mózes második könyve 3. fejezet, 15. vers)

"irgalmas és kegyelmes Isten, türelmesen elnéző, nagy a kegyelemben és az igazságban. Megőrzi a kegyelmet ezredízig, megbocsátja a bűnt, az elpártolást és a vétket, de teljes fölmentést nem ad, megemlékszik az atyák bűnéről a fiakon és unokákon harmadíziglen és negyedíziglen is." (Mózes második könyve 34. fejezet, 7. vers)

Fordítva ülsz a lovon: nem a mi dolgunk, hogy "megitéljük" az Örökkévalót, hanem Õ itél meg minket.

(Amúgy egyáltalán nem olyan nagy durrantás: ismerek olyat, aki 30 évesen csináltatta szokás szerint délelõtt) és délután már dolgozott.)

Ez nagyon egyszerû: mert úgy látta jónak.

Amúgy az ok benne van a Bibliában, (a Tórában) ugyanott, ahol az esemény.

Megjegyzem, örök büntirõl nem olvastam. M+eg Káinnál se, Fáraó örök büntiérõl is csak a Talmud tud, a Biblia nem.

huh! errõl megfeledkeztem:

"szerencsére ez a szokás is valamennyire kezd megváltozni"

Nem olvastam olyan rabbiról, aki támogatná az elhagyását.

"Én pogány vagyok."

És tényleg olykor áldoztok embert is a bálványaitoknak? Mert ez a szó: "pogány" nem egyszerûen azt jelenti, hogy nem hívõ, hanem hogy többistenhívõ és/vagy bálványimádó.

"nagy a kegyelemben és az igazságban"

Hertz-Biblia jegyjetei - Ex(Mózes második könyve) 14:30 [link]

"„Amidõn az egyiptomi seregek belefulladtak a tengerbe – mondják bölcseink –, az angyalok az égben gyõzelmi dalt akartak énekelni. De a Szent, áldott legyen Õ, elnémította õket e szavakkal: Teremtményeim elpusztultak és ti énekelni akartok?” (Szanhed. 39b.) Hasonló szellemben magyarázta egy középkori rabbi, hogy miért öntenek ki egy-egy csepp bort a Széder-esti serlegbõl minden egyes csapás megemlítésénél, amely az egyiptomiakat érte. Izráel örömserlege, mondta, nem lehet tele, ha Izráel gyõzelmével vele jár az ellenség szenvedése." "