"Magyar ember nem beszél evés közben", honnan ered ez a mondás, mi az alapja, és miért nincs semmi értelme?

Hát én pl. egy családi ebédnél nem vagyok kíváncsi arra, hogy Margitka megint kificamította a lábát, Karcsi bácsinak szélgörcse van, és Tibike kiütéseket kapott.

Oda se tudok figyelni, mert az étkezéssel vagyok elfoglalva. Nálunk a beszélgetés kimerül abban, hogy "add ide a sót", "kéred a szárnyát?" stb.

Ami a halálom viszont, hogy a telefonjaikat nyomkodják. Kétszer finoman kérjük, hogy ne, harmadszorra elvesszük az illető elől az ételt, és számára vége az étkezésnek. Ha meghívott vendég, mehet haza. Ha itthoni családtag, fel a szobájába.

Ez a csámcsogva, falattal teli szájjal való beszédre vonatkozik.

Nincs olyan etikett, hogy közös evéskor nem illik beszélgetni.

„ Nálunk a beszélgetés kimerül abban, hogy "add ide a sót", "kéred a szárnyát?" stb.“

Szinte hallom a kínos csendet amit a visszafogott, csendes falatozás és a légy zümmögésének hangja tör csak meg.

Ez a teli szájjal beszélésre vonatkozik. Amúgy a legtöbb ilyen evéshez kapcsolódó illemszabály balesetvédelmi célból alakult ki.

Étellel a szájban nem beszél: Ez a félrenyelés, fulladás esélyét csökkenti.

A kést nem vesszük a szánkba: Nehogy megvágjuk magunkat.

A könyökünket a testünkhöz közel tartva illik enni, illetve nem szabad az asztalra könyökölni: Nehogy meglökjük a mellettünk ülôt, aki emiatt megbökheti magát a késsel vagy a villával.