A vidékieknél ennyire gyakori és természetes az elhízás?

Szerintem vidéken sem "alapvetés", hogy elhízzanak az emberek... apukám kis faluból származik, ott sem mindenki kövér, az idősek közül sem. Max. azt lehet elmondani, hogy többen híznak meg arányaiban, mint városon, és nem tartják annyira cikinek.

Hogy miért?

- nem jutnak el annyira vidékre, főleg kisebb falvakba a trendek, kevesebbet bújják az Instagramot, a divatlapokat, az életmód-oldalakat

- rengeteg olyan ételt-italt isznak, ami tud hizlalni... alkohol, zsíros kaják (disznóvágás... és nem ám leszedjük a szalonnáról a zsírt, mert az egészségtelen), rengeteg kenyér, jó cukros házisütemények; és nem is kis mennyiségekben (városon pl. több eséllyel találsz embert, aki kalóriát számol, diétázik stb.)

és manapság nem mindenki dolgozik kint a mezőgazdaságban éjt nappallá téve, hogy mindezt ellensúlyozza a mozgással

- kevesebb elvárásuk van külsőt tekintve, mint az átlagos városi embernek, amikor párkapcsolatról, házasságról van szó

- kevesebb lehetőség van fogyni - mert városon sem mindenki attól fogy, vagy akár szálkásodik, hogy csak kevesebbet eszik vagy elmegy futni; van, akinek a személyi edző válik be; van, akinek a paleo / keto / anyámkínja diéta; van, akinek gluténmentes étrend kell (pl. PCOS-re jó megoldás); van, akinek a konditerem

Az étkezési szokásaik megmaradtak, de kevesebbet mozognak. ez megfigyelhető a versenysportolóknál is, ha hirtelen állnak le.

Az elhízás megszokott, de nem természetes.

Valószínű le fognak pontozni, de szerintem itt az van a dolog hátterében, hogy régen az számított jónak ha valaki telt meg megengedheti magának a sok élelem megvásárlását és elfogyasztását. Ez a gondolkodás egyébként meglátásom szerint nem csak felun van így, de városon is ezt látom, hogy az a jó, ha valaki sokat eszik és testesebb alkatú.

Régen az emberek elég sokat éheztek, főleg a parasztemberek, meg sok betegségre nem volt gyógyszer, aztán egy testesebb ember túlélte amibe egy sovány vagy normál súlyú valószínűleg belehalt.

A testesség, a teltség a jólét és az egészség jele volt és még mindig az.

Az idősebbek között meg főleg megfigyelhető ez a gondolkodásmód, mert az ő idejükben még inkább kézzelfogható volt esetleg az élelmiszerhiány, betegségek, nélkülözés.

Tanúsítom amit a korábbiak írtak. Vidéken az asszonyok leginkább tömnek mindenkit mint a libát. Jaj egyél még, elvisz a szél és társai

Gyerekként sokat látogattam nyaranta unokatasómékat. Anyuka testes, apuka kifejezetten kövér. A két fiú is csak azért volt vékony mert gyerekként lemozogták, de amúgy tömték őket. Púpos tányér, néha repeta meg sütemény is. Gyerekként nem értettem miért kellett mindenkinek lepihenni ebéd után. Ők meg azt nem értették én hogy tudok olyan keveset enni. De unokatesómék sem voltak vékonyak sokáig. Ma már ugyanolyan kövér mind a kettő mint az apjuk.. Aki egyébként láttam fotókon hogy házasság után hízta fel azt a sokat.

Szóval ja

„ Pontozzatok le, de az iskolázottabb emberek kevesebb alkoholt isznak, kevesebbet dohányoznak, kevesebb cukros szart isznak, kevesebb szénhidrátos nasi szarságot zabálnak, több zöldséget / gyümölcsöt esznek, és inkább laknak városban, mint falun.“

Te még nem jártál egyetem közelében szerintem:D

A saját példámat nem tartom reprezentatívnak, de talán érdekes lehet és rávilágíthat dolgokra.

Ugye az elhízás a mozgásszegény életmódból ered. Kimutatható, hogy megfelelő időtartamú és intenzitású sétával, túrázgatással megelőzhetők a komolyabb bajok.

Én vidéken élek, de voltak időszakok mikor rengeteget voltam Budapesten. Munka, barátnő, különféle elfoglaltságok, barátok.

Na, a fővárosi időszakokban mindig fogytam. Mert van mit csinálni, van hova menni. Minden egészséges távolságban van. Elérhető minden. Nem az van, hogy kocsihoz vagy kötve, mert XY hely csak 2 településsel odébb található meg. Pesten ha 20-30 perc séta valami, akkor előbb indulok el és mindenképp gyalog megyek.

Pokemon Go miatt épp tudom, hogy pl tegnap Budapesten 8 kilométert sétáltam a szabadban. Minden ügyemet gyalog intéztem. Volt hova menni, volt mit megnézni. Itt vidéken nincs semmi. A közeli túraútvonalat fejből tudom. A patak mentén is ismerek minden négyzetcentit. Unom.