Miért van az, hogy az embert mindig pletykálják a munkatársak és uralkodni akarnak felettem, pedig van erre megfelelő személy is, akit főnöknek hívnak?

Menő autó, kiváló feleség, okos, szép gyerek.Nem nyavalygok a szaros anyagiakon mint Ők.Sosem.Nem panaszkodom hogy miért kell sokat dolgozni.Nem vagyok rájuk utalva semmiben.Fiatalabb vagyok náluk.De ha az egyiknek meg akarok felelni, jön a duma hátulról, meg a "csak neked mondom el, ne mondd senkinek" átlátszó mint a vak ablak.Tisztában vagyok az összes negatív tulajdonságommal is, amin lehet változtattam, meg most is próbálok, de nem fogok Ő miattuk kifordulni magamból.Miért nem a dolgukat végzik inkább?Ha meg egy hibát megemlítenék nekik, akkor vérig sértődve, nagyképű hülyének neveznének, erre is volt példa, többé nem lesz, mert nem érdekel.De a munkámban visszafog nagyon ez a mentalitás.Nem iszom, mert szedek egy halom gyógyszert, vérnyomás, pulzuscsökkentő, stb.Nem akarok panaszkodni, csak kíváncsi vagyok, ki, hogyan tolerálja ezt a viselkedést, mert állítólag jelen van minden munkahelyen?

Relatív nem.Amennyivel többet keresek, annyival többet kell hajtanom, többet kell bent lennem.Az autót én úgy fogom fel, bárkinek lehet szinte bármilyen, csak tudja fizetni a hitelét rendesen.Nem iszok, nem kávézok, ezért tudom törleszteni.A civil életemben semmi ilyen jellegű gondom nincs!Nagyon sok embernek odaadnám az utolsó kenyérszeletem és ezt fordítva is érzem.Öt éve dolgozom itt, de ezt sosem fogom épp ésszel megérteni!Lehet esetleg a paraszti ész a paraszti viselkedéssel karöltve ezt hozza ki belőlük?Mert én sem vagyok egy fizikus, de az alap kommunikáció fogalmát megtanultam.