Van tudományos álláspont arra, és ha igen hányféle komoly tudományos álláspont van arra, hogy gyerekeknek hány éves kortól érdemes idegen nyelvet tanítani?

A gyerek akkor taul meg a legjobban egy nyelvet, ha születésétöl kezdve "tanulja"!

Minél késöbb kezdi, annál kevésbé fogja tudni használni!

A világban rengeteg helyen (meg 150-200 éve MO-on is) az természetes, hogy a gyerekek többsége több nyelven nö fel és ezért is tudnak sokkal könnyebben harmadik, negyedik, sokadik nyelvet megtanulni késöbb is.

Pl. Svájcban minden gyerek az óvodában három nyelvet beszél (német, olasz, francia), illetve ezen kívül sokszor az adott kanton nyelvét is, illetve ha a szülei nem svájciak, akkor sokszor még az ö anyanyelvüket is. De mire iskolába kerül ott egy gyerek, minimum három nyelven tud anyanyelvi szinten.

Ezen kívül a külföldön élö emberek gyerekei is általában a szülök nyelvén kívül az adott állam nyelvét is tudja, illetve vegyes nemzetiségü szülök esetében mindkét szülö nyelvét is beszéli, ha kezdettöl azon szól az adott szülö hozzá.

Szóval a gyerek születésétl kezdve alkalmas több nyelv megtanulására, ez nem késöbb kialakuló képesség.

Persze ehhez az is kell, hogy ne nyelvtant akarjanak belesulykolni, hanem beszéljenek vele az adott nyelv(ek)en, és akkor tökéletesen fogja azt használni.

Az ember egyedfejlődésében van egy kritikus időszak, amikor könnyen megtanul egy vagy több nyelvet, mint anyanyelvet. Ezek anyanyelvek lesznek, nem idegen nyelvek.

A kritikus időszak 6-7 éves korban zárul le, utána már nehezebben tanul. Fő előnye az idősebbekkel szemben a kiejtés, de amit 10 éves koráig megtanul, az annyi, mint amit 10 évesen meg tud tanulni. Viszont lehet, hogy jobban emlékszik rá, és nem felejti el soha. Ekkor már idegen nyelvek tanulásáról beszélünk.

Én laikusként egészen mást olvasok Svájcról.

Ilyeneket:

Swiss school children should have to start learning a second national language English -- no later than two years before the end of primary school, the Federal Office of Culture recommends.

The two years of kindergarten is in Swiss German.

Students learn a second official language of Switzerland as well as English during their compulsory school years.

Én óvodában kezdtem el angolul tanulni és az egyetemig folytattam is, de ettől még nem lett anyanyelvem az angol. Akkor lenne az, ha valamelyik szülőm angolul beszélt volna hozzám és úgy szívtam volna magamba a tudást, nem pedig iskolai környezetben. Ha valakinek idegen nyelvként tanítanak egy nyelvet, főleg nem idegennyelvű környezetben, hanem a saját hazájában, akkor soha nem fog olyan szintet elérni, mint az, aki rá van kényszerülve, hogy a nap 24 órájában hallja, tanulja és használja az adott nyelvet.

Egyébként nem értem, honnan gondolod, hogy bármi hátránya lenne annak, ha valaki két vagy több nyelven is beszél. Kisgyerekkorban előfordulhat az, hogy keveri a két nyelvet és átvált egyikről a másikra a mondat közepén, de mire idősebb lesz, addigra letisztázódik benne, hogy melyik szó melyik nyelvhez kapcsolódik és képes lesz folyékonyan beszélni az egyik nyelven úgy, hogy a másikat ne keverje bele. Nekem volt olyan ismerősöm, akinek a kislánya magyar és román anyanyelvű volt, és amikor beszélte vele, akkor néha átváltott románra. Ilyenkor mondtam neki, hogy nem tudom mit jelent az a szó, amit mondtál és akkor elmondta magyarul is vagy körülírta. Mire felnőtt, addigra kinőtt ebből a szokásából, hogy a két nyelv közt folyamatosan ide-oda váltott.

#4: A kétszavas szakaszban egy rövid ideig keverik a nyelveket, de leszoknak róla, attól kezdve már nem keverik, és minden felnőtthöz a hozzá tartozó nyelven szólnak.

Viszont nagyon hamar el is tudják felejteni a nyelveket, erre vigyázni kell.

Idegen nyelveken is lehet ilyen szakasz, azon nehezebb már túljutni.

A családban több olyan ember van, aki többnyelvüen nött fel.

Elöször is a nyelvek keverése kb az óvodás korra teljesen megszünt, elötte is inkább olyankor fordult elö, ha valamelyik nyelven nem ismert egy szót, akkor a másikból helyettesítette be.

A többnyelvüségböl semmi hátrányuk sem lett, söt késöbb sokkal könnyebben tanultak újabb nyelveket, mindegyik ilyen rokon legalább 3-4 nyelven beszél kimondottan jól, de van, aki emellett még 1-2-vel täbbet is tud.

Majdnem mind egyetemet végzett, és nem büfészakokat, hanem van mérnök, informatika program fejlesztö, kutató biológus, stb. tehát kimondottan jó logikai képességeket igénylö szakokat végeztek el és dolgoznak bennük.

Egyetlen gyereknek sem lesz semmi hátránya, ha több nyelven nö fel (feltéve, hogy aki az adott nyelvet tanítja neki, az tényleg tudja), ebböl csak elönye lehet.