Francia! Az "on" névmást tulajdonképpen mire használjuk?

Általános alany, mint a németben a "man", csak még szélesebb körben használják. Ilyenkor a fordítása "az ember", vagy az ige többes szám 1. vagy 3. személyű ragozása, alany nélkül. Pl. on ne sait jamais - Az ember sosem tudhatja / sosem tudhatjuk / sosem tudhatod.

De használják nem ilyen általános értelembe a "mi", sőt az "én" helyett is.

Viszont elmagyarázni, hogy ezek mikor és hogyan, meg példákat hozni... talán majd a jobb franciások.

Ahogy az első is írta, két esetben is használatos:

1. általános alanyként, mint a német "man" vagy az angol "one", amikor a névmás nem egy konkrét személyre/dologra vonatkozik, hanem általános érvényű, pl "on ne choisit pas sa famille", amit kb. úgy lehet lefordítani, hogy a család nem választható, az ember a családját nem választja.

2. a másik esetben az 'on' névmás használható többes szám első személyben 'nous' helyett. Beszélt nyelvben gyakorlatilag csak ezt használják. Fontos, hogy az utána lévő ige egyes szám harmadik személyben használandó, pl "on mange"=eszünk, de az igét követő melléknév már többes számban pl "on est fatigués"=fáradtak vagyunk.

Az előzőek jól leírták...

Na de, hogy mikor használjuk "nous" helyett?

Hmm, igazából magyarul is sokszor a általános alanyban beszélünk magunkról, illetve környezetünkről. (Pl. most ez a mondatom is T/1-ben íródott, de valójában általános vonatkozásban értelmezendő, nem pedig te és én, illetve ti és én vonatkozásban.)

Érted?

De ha nagyon konkrétan beszélsz, akkor magadról és több személyről, akkor a "nous" a célszerűbb.

Írok két példát:

"On peut surmonter tt les obstacles, ma chérie" ("Legyőzhetünk minden akadályt, drágám")

Vagy

"Nous pouvons surmonter tt les obstacles, ma chérie"

Ugyanúgy fordítandók magyarra, de míg az első általános jelentés által vonatkoztatja a tartalmat önmagukra, addig a másik konkrétan önmagukról beszél.

Érthetőbben:

Az első fordításában úgy értelmezhető a T/1, hogy "mi emberek", "mi szerelmesek", "mi házasok" (implicite: "s ezért mi ketten is, mert mi is azok vagyunk") "...győzhetünk le minden akadályt". Így feltehetőleg a "minden akadály" sem konkrét akadályokat tartalmaz.

A második fordításban a T/1-nek viszont olyan jelentése van, hogy "mi ketten", "te és én" "...győzhetünk le minden akadályt". És itt a mondat befogadója is konkrét akadályokra asszociálna épp ezért, mert az állítást csak és kizárólag kettejükre vonatkoztatja, míg az első nem.

Tetszik érteni mindenki?

Szép magyarázat, kedves Kapitány úr, csak egy kicsit sántít.

Mert hogy magyarázod pl. ezt a választ:

- Qu'avez-vous fait hier soir toi et Paul?

- On est allés manger dans un restaurant.

Csak és kizárólag te és Paul, nem általában az összes barát, szerelmes anya és fia stb., attól függően, hogy te és Paul kik vagytok egymásnak.

Elmagyarázod?

Ugyanazért, amiért "dans un restaurant"-ot mond, s nem pedig "á un restaurant"-ot. Ezen a vonalon indulj el. ;)

Nem értetted meg eléggé a magyarázatomat. Az asszociációs irány a más. Olvasd el még egyszer.

Egyébként meg nem véletlen az sem, hogy az "on"-t használják barátok között gyakrabban, viszont a "nous"-t pedig formális társalgásban muszáj. De ez már pszicholingvisztika. Ugyanaz, amit leírtam...

Amúgy meg, ha a leírt kérdés-feleletedben "Nous"-val mondta volna, akkor mindenképpen pl. ketten mentek volna egy étterembe. "On"-nal ez már nem feltétlenül igaz.