Mitől függ illetve, hogyan magyarázható, hogy egy városba, helységbe "bele" illetve "rá" kell menni?

Többé-kevésbé általános jellemzők:

- a külföldiek általában -ba/-be (egyszer ezt a kérdést megvitatva találtunk néhány külföldi várost, amiknek magyar nevük (is) volt, és ebbe kicsit belekavartak (pl. Szentpétervár, Bécsújhely), de azt hiszem talán 4-5 ilyen volt, és tulajdonképpen itt magyar településnevekről van szó (mármint nem a település magyar, hanem a neve), szóval az elmélet ezen része azért nagyrészt mégiscsak megállja a helyét)

- a magyar településnevek legnagyobb része -ra/-re (Budapestre, Szegedre, Székesfehérvárra, Pécsre, Nyíregyházára)

- nazálisra, r-re (a -vár végűek nem!) és i-re végződők általában -ba/-be (Esztergomba, Sopronba, Debrecenbe, Egerbe, Győrbe, Balatonalmádiba, Dunaharasztiba)

- arra vonatkozólag még semmi szabályszerűt nem tudtam kitalálni, hogy melyikeknél működhet a -tt (Pécsett, Győrött, de nincs *Budapestett vagy *Miskolcott)

- a -j illetve az -l végűek nekem gyanúsak, hogy ott még valami nem stimmel, de egyelőre úgy tűnik, hogy az "alap" -ra/-re toldalékot veszik fel (néhány kivételtől eltekintve (egyelőre ezeket tekintem kivételnek), mint pl. Bakonybélbe, bár gyanítom, hogy ezesetben a -bél utótag lehet a ludas)

Utólagos simítások:

- befolyásolhatja, ha a helységnév (utolsó tagja) olyan szó, amit köznévként máshogy toldalékolunk, mint a fenti szabályok alapján várható: pl. Szigethalomra és nem -ba (bár nem példa nélküli, de a google 154 találatot ad a -ba végű változatra, és bő 12 ezret a -ra végűre)

- mint szinte mindennél, itt is lehetnek (vannak) nyelvjárási különbségek: pl. a fent leírtak alapján "Csíkszeredára" lenne, én legtöbbször így is hallottam, de eddigi tapasztalataim alapján a csíkszeredaiak úgy mondják, hogy "Csíkszeredába"

Nagyvonalakban ennyi lenne, nyilván nincs semmi kőbe vésve, főleg nem általam, ha valaki kivetnivalót/ellenpéldát talál valamire, szóljon, mert jó lenne tovább finomítani az elméletet (és valószínűleg rá is fér).