Az ősi magyar nyelvben létezett kétféle jé?

Mijen logika szerint dőlt el, hogy inkább milyen?

Van olyan szó,amit úgyanúgy ejtünk (j/ly), leírva mást jelent?

Ha nincs, mi értelme volt j/ly.

Unatkoztak a hájas farú irodalmi agytörzsek?

# 9

"E-ből nem hiszem hogy volt többféle mivel annak is kellett volna megmaradnia hacsak nem vesztek el a nyelvújításokban de azt kétlem."

Pedig van ma is. Gyere csak el hozzánk Baranyába, és élőben is meghallod. Például abban a szóban, hogy "helyettes" az első és utolsó e-t nyíltan ejtjük, a középső e-t zártan. A kenyér szóban is zárt az e. Stb.

Azért könnyű a magyar nyelvben eszperente mondatokat alkotni, mert nem egy, hanem kétféle magánhangzót is fellehet használni, a nyílt e-t és a zárt e-t. A példa kedvéért az alábbi mondatban nagy betűvel jelölöm a zárt E-ket, kicsivel a nyílt e-ket:

FegyverEs embErEk rEttenetEs fekete serEge.

A játék kedvéért kipróbálhatja mindenki, ha kimondja a fenti mondatot, érzi-e a különbséget vagy sem :)

Ahol mi zárt E-t mondunk, a "szögeidek" ott szoktak öz-zni, a nyílt e-t Szegeden is e-nek ejtik. Ez alól az általános szabály alól csak néhány kivétel akad.