Van valamilyen jó módszer oroszban az "ы" kiejtésére?

* agykori = egykori

* akiket ismerek, mind így ejtik: hűd / híd között, széthúzott ajkakkal, zártan.

#8: Már látom, mi volt a félreértés oka: úgy használsz nyelvészeti kifejezéseket, hogy nem ismered a jelentésüket...

"hagyja hátul a nyelvét, ALSÓ nyelvállásban"

"egy szóval nem írtam, hogy NYÍLTAN, "á"-szerűen kéne ejteni"

Pedig pontosan ezt írtad, mivel a nyíltság és az alsó nyelvállás ugyanazt jelentik, szinonímák.

Attól nyílt egy hang, hogy alacsony nyelvállású; és attól zárt, hogy felső nyelvállású. A nyíltság/zártság a nyelv állására vonatkozik, nem az ajkakra!

Következésképpen alacsony nyelvállással nem lehet zárt hangot, I/U/Ü-t, így jerüt sem ejteni.

"úgy használsz nyelvészeti kifejezéseket, hogy nem ismered a jelentésüket..."

A jelek szerint kettőnk közül te vagy, aki nem ismeri az adott nyelvészeti kifejezést.

"Attól nyílt egy hang, hogy alacsony nyelvállású; és attól zárt, hogy felső nyelvállású. A nyíltság/zártság a nyelv állására vonatkozik, nem az ajkakra!"

IDÉZEM a wikipédiát, az ott található nyelvészeti csoportosítás ellent mond a te meghatározásodnak:

"A magánhangzókat a következőképpen csoportosíthatjuk:

a nyelvállás szerint;

nyíltság szerint;"

Itt is olvashatod, hogy a nyelvállás mint egyik tényező, valamint a nyíltság / zártság mint másik tényező: két, egymástól eltérő dolog....

[link]

A probléma az, hogy te a magyar wikipédiából indulsz ki, és mivel valójában nem értesz a fonetikához, elbeszél a másik hozzászóló mellett.

A normális, külföldi fonetikai szakanyagokban és az eredeti IPA táblázatban a magánhagzókat 3 féle tulajdonság mentén csoportosítjuk; open-close, front-back, rounded-unrounded. Az első nyelvállásra vonatkozik, minél közelebb van a nyelv az open tartományhoz, annál lejjebb van a szájban. A close-high, és az open-low, szinonímák, pusztán a szakszövegekben többet használják az open-close párost a magánhangzók jellemzéshez.

A backness a másik jellemző, ez a nyelv a száj hátuljához viszonyított pozícióját jelenti.

És itt jön a bibi. A hulladékszar magyar fordításban a backness tulajdonságot 'nyíltságra' fordították, ami ugye azért problémás, mert a másik jellemző (magasság[open-close], vagy ahogy a magyar fospédia írja, nyelvállás szerinti csoportosítás) szó szerinti fordítása bizony az, hogy nyílt vagy zárt-e. Innentől fogva egy baromi szép félreértésre ad alapot, de persze az vessen magára, aki nem az eredeti IPA táblázatot használja, hanem mindenféle kontár által ferdített wikipédiát, ami borzalmas, összezavaró magyar megfelelőket talált csak azért, hogy megzavarja az esetleges vitát.

És a vennéd a fáradtságot, hogy megnézd az IPA táblázatban, hogy melyik az a szóban forgó hang ( [link] ami egy close central unrounded magánhagzó, és a fentebbi leírás alapján látható, hogy a close, az a nyelvállásra vonatkozik a száj síkjához viszonyítva, és látható, hogy ez magyarul bizony 'zárt' vagy felső nyelvállású hang és a másik válaszolónak volt igaza.

Másrészt, mondja már meg nekem valaki mi az a veláris(velarizált?) magánhangzó, ez megint valami magyar találmány? Én ilyet még egy darab fonetikai szakkönyvben sem láttam. A velarizáció alapvetően azt jelenti, hogy egy mássalhangzó kiejtésekor a nyelv közepe(dorsum) a lágy szájpadlás (velum) felé közelít. És amennyire én tudom, az oroszban vannak velarizált (kemény?) msh-k, de velarizált magánhangzó, na olyat én még nem hallottam, és a keresés se hozott semmilyen eredményt. Tényleg érdekelne.

#13: Sajnos a magyar terminológia nagyon megtévesztő tud lenni, ennek lettél te is áldozata. Nincs ellentmondás a Wikipédia cikk és az én állításaim közt. Ha kicsit tovább olvastad volna az idézett cikket és értelmezted volna az ott leírtakat, akkor te is rájöttél volna, hogy az a cikk a nyelvállást csak "vízszintesre" leszűkítve érti: elöl, középen, hátul képzett hangokról beszél. De miért lenne a nyelvállás egydimenziós (elül-hátul), amikor az 2D-ben mozog (elöl-hátul, fent-lent)???

Amikor én nyelvállásról beszéltem, mindig nevesítettem az irányt: alacsony, felső, hátrahúzott nyelvállásról írtam. Tehát feltünhetett volna, hogy másként beszélünk róla, éppen ezért nem mondok ellent a cikknek...

Valójában persze a nyelv két dimenzióban (sőt, háromban) mozog beszéd közben: előre-hátra és föl-le (az oldalirányútól eltekinthetünk). A szerencsétlen, "nyelvállás" kifejezés önmagában nyilván e kettő kombinációjára utal, hiszen a kettő együtt határoz meg egy magánhangzót (plusz az ajkak kerekítettsége), pl.

- kerekítetlen elöl képzett zárt = I

- kerekített elöl képzett zárt = Ü

- kerekített hátul képzett zárt = U.

- kerekítetlen hátul/középen képzett zárt = jerü.

Szóval továbbra is tény, hogy a nyelvmagasság szinoníma a zártsággal/nyíltsággal.

Sajnos teljesen szerencsétlen és megtévesztő magyar elnevezések használatosak a "vízszintes" mozgás kategorizálására, hiszen az elöl képzett hangokat nevezik "magas" hangrendűnek, a hátul képzetteket pedig "mély" hangrendűnek, ami azt a képzetet keltheti, mintha a nyelv függőleges mozgásához lenne közük, de nem...

A Wikipédia cikk szerzője meg keveri a szezont a fazonnal, mert a magánhangzókról szóló cikkben beszél vegyes hangrendről is, mintha az a magánhangzó jellemzője lenne, holott csak szó lehet vegyes hangrendű, hang önmagában nem, szóval óvatosan a Wikipédiával...

#14: Köszönöm a megerősítést :)

A veláris magánhangzó kifejezés nem túl gyakori és nem is túl szerencsés, valóban azt sugallná az elnevezés, hogy a lágyszájpadláshoz közelít a nyelv, valójában viszont pusztán hátul képzettet értenek alatta, ami meg ugye nyílt is lehet...

A "párja" a palatális, ami meg szimplán az elöl képzett szinonímája egyeseknél...

@16

Értem már, hogy mire gondoltatok, köszönöm szépen a választ. :) A wikin a vegyes hangrendű rész nekem elsőre fel se tűnt, de jó, hogy kiszúrtad, tényleg nagyon durva, ilyen amatőr hiba...

Még valami, idézem egyikőtöket:

"Sajnos teljesen szerencsétlen és megtévesztő magyar elnevezések használatosak a "vízszintes" mozgás kategorizálására, hiszen az elöl képzett hangokat nevezik "magas" hangrendűnek, a hátul képzetteket pedig "mély" hangrendűnek, ami azt a képzetet keltheti, mintha a nyelv függőleges mozgásához lenne közük, de nem... "

Utóbbira én egyébként nem hivatkoztam, nem a magas-mély hangrend volt számomra a körüljárt téma. De egyébként ez a fajta magyar terminológia valóban megtévesztő, ez nem is képezi vita tárgyát közöttünk. Csak hát nem erre tértem ki, mivel közvetlenül nem idevágó.

Nem értem, miért volt értelme belekötnie az illetőnek a kérdésre adott válaszomba, hiszen a lényeget tekintve ugyanazt állítjuk: a jerüre mindannyian ugyanazt írtuk, nevezetesen hogy hátul képzett; magyar Í-re emlékeztető ajakállású, tehát ajakkerekítés nélküli; és a magyar i-ü közöttinek hallatszik nagyjából.

#19: Azért, mert rosszul magyaráztad azt, hogy hogyan mozgassa a nyelvét, hogy rátaláljon, nevezetesen: "hanem hátrahúzott nyelvvel, amit csak úgy tudsz kivitelezni, ha a középső nyelvállásból alsót csinálsz egyúttal". De ezt leírtam a #7-ben is.

Ez olyan, mintha egy 2 cm oldalú négyzet területét úgy számolnád ki, hogy 2 + 2 = 4. Bár a végeredmény helyes, 4, de az oda vezető út hibás, hiszen szorozni kellett volna, így 2 * 2 = 4 lett volna a helyes megoldás. Hiába állítod, hogy a 2 + 2 az 4, ettől még hibás a levezetés.

A magas-mély hangrendet meg csak azért hoztam be, hogy szemléltessem a magyar terminológia megtévesztő mivoltát -- tudom, hogy ez nem tartozott szorosan a tárgyhoz.