Miaz a fürdős k**rva? Neha azt mondják úgy nyafogok mint egy fürdős k**rva, kik voltak azok?

A prostitúció történetében, már az ókortól kezdve kiemelkedő szerepet játszottak a fürdők (mint olyan helyszínek, ahol a két nem mezítelenül, fesztelen formában találkozhat egymással). A prostituáltakra a középkor folyamán számos, őket hátrányos megkülönböztető törvény és szabályozás vonatkozott, többek között nem hordhattak ékszereket, különböző divatcikkeket, nem vásárolhattak szabadon, a pultokra kirakott ételeket, árucikkeket nem illethették puszta kézzel, általában kötelesek voltak valamely megkülönböztető jelzéssel (ez tájegységenként, országonként változott, pl.; szőke vagy vörös haj, sárga kendő, vagy pántlika, stb.) elkülöníteni magukat a becsületes nőktől. A középkori Pest-Budán szintén ez volt a helyzet. A török kiűzése után, a város hatóságai (keresztény-osztrák) meglehetős passzivitással tekintettek a romokban heverő (török) fürdőkre, melyeket, azonmód birtokba vettek a kétesebb elemek, köztük a prostituáltak. Az osztrák hatóságok azonban, eltérően a korábbi török közigazgatástól (mely a hitetlenek belügyének tekintette a prostitúciót), valamint a még korábbi magyar királyi igazságszolgáltatástól (mely kifejezetten toleránsan viszonyult a "szabad lányok", illetve "gáláns hölgyek, akik a nép szórakoztatására szolgáló leányzárdában vannak" (mily finoman is írja körül a kupit), igen nagy szigorral lépett fel a prostituáltakkal, illetve magával a prostitúcióval, mint jelenséggel szemben. Az erre a témakörre vonatkozó osztrák szabályozás, az európai viszonylatból is kimagaslóan, szélsőségesen szigorú és intoleráns volt. A prostituáltak „szerencséjére” a magyar végrehajtó szervek korruptsága, és nemtörődöm hozzáállása ellensúlyozta a törvény vasszigorát, és elszabotálta a rendelkezések végrehajtását. Mindennek dacára az örömlányok állandó, kifejezésre is juttatott sérelme volt az őket sújtó törvényi szigor, melynek gyakorlati megvalósulása meg sem történt. Vagyis megvalósult a; „visszataszító módon sopánkodva panaszkodik (pedig nem is lenne oka rá)” köznapi nyelven szólva; „Sír mint a fürdősku/*4rva”.

Innen vettem:

[link]

# 3

A pinkvanilla hülyeséget ír. Koedukált fürdők sosem voltak. Sem az antik Rómában, sem a középkorban, a törököknél főleg nem. Ahol volt rá lehetőség, külön férfi és női fürdők voltak, ahol nem, ott beosztották az időt, hogy mikor használhatják a nők, és mikor a férfiak. Ez még ma is így van több helyen.

Prostik maximum a fürdők környékén vadászhattak a kuncsaftokra.

Kérdező olvasd el még egyszer figyelmesen a #3 választ, főleg a végét.

Az apád stílusa nem éppen emelkedett. Mondhatnám, sok kívánnivalót hagy maga után. Azt óhajtja közölni, hogy általa nem kívánt módon kunyerálsz, ez számára terhes és nagyon unja. Mindegy miért, de nem kíván adni semmit, hagyd békén. No ez így túl hosszú, egyébként se az ő stílusa, ezért velősen közli: sírsz mint egy fürdős k* rva.

Egyébként én úgy mondanám, gyerekesen kunyerálsz, akár egy ötéves. Tőlük ez még elnézhető, tőled már nem. Viselkedj felnőtt módjára, ha kell valami, indokold meg, érvelj mellette és ne "rinyálj" (siránkozz, kéregess, ismételgesd a nem tetsző szöveget).