Boldondnak néznek, és azt mondják túlreagálok minden, nyafogok. A család nem ismeri el, hogy pánikrohamaim voltak. Hogyan tovább?

és miért hagytad ott a pszichológust? kéne járnod szerintem

egyébként a család / barátok tényleg eléggé szűk látókörűek tudnak lenni ilyenkor , nekem is van 1-2 problémám de folyton : á csak gondolkodjál már pozitívabban , túlreagálod , túl sok időd van gondolkozni , csak bebeszélem magamnak meg egyéb

gondolom csak azért , mert csukott szemmel könnyebb élni

A pánik betegséget még a hozzáértő orvosok is nehezen adnak diagnózist.Pontosan azért mert sok esetben nem pánik betegségről van szó,hanem csak egyszerű szorongásról.Amit te leírtál avval nem vagy egyedül,mert szinte mindenkinek az életében előfordul,hogy így érez.Én is voltam így.

Halálfélelemtől kezdve a fájdalom miatti félelemig.Én évekig jártam vele orvoshoz,mert azt hittem pánikbeteg vagyok mint te.Végül is egy enyhe pánikbetegségem van de csak a halál és a fájdalomérzés miatt.Kiderült,hogy ennek oka is van.Ugyanis nagyon alacsony a fájdalomküszöb értékem.Míg valaki egy oltást észre sem vesz,én nagy fájdalomnak élem át.

Nekem is fájt a fejem.Azt hittem migrénes vagyok,hiszen időváltozásnál olyan fejfájásom volt,hogy csak nyögtem.Kiderült,hogy nem vagyok migrénes,de komoly fejfását okozott az orrpolip.Amióta kivették a fejfájásom is elmúlt.

A pesszimista világszemléletedről csakis te tehetsz,ennek semmi köze a betegséghez.Azt,hogy semmi nem jó neked,semmiben nem látod a jót,és a szépet ez egy fajta jellemhiba..Ezen ha akarsz tudsz változtatni.

A sírógörcs is olyan,hogy mindenkinek van aki éppen maga alatt van..Ha valakit éppen elhagytak annak is állandó remegés,és sírógörcse van.Bár ha optimista lennél,kevesebb dologtól kapnál sírógörcsöt.A lehangoltságodat is ennek köszönheted.Étkezési zavarokról annyit,hogy ezt is be tudod állítani magadnak.Tudatosan arra kell figyelned,hogy 1 nap többször is egyél..Bár nekem is vannak étkezési zavaraim hiszen naponta csak kétszer eszem.Reggel és késő este.De ez csakis az én hibám.

"félek pl a nyitott terektől,"

Ezt nem egészen értem,hogy mitől is félsz? Félsz az utcán? vagy egy parkban sétálni?Hiszen mindenhol nyitott tér van..

"mély víztől, a sötétségtől,"

Ennek az okára rá kéne jönnöd és szembe kell a félelmeiddel nézni..Sokszor amikor az ember rájön mi a kiváltó ok,már nem is olyan félelmetes a dolog.

" kiszolgáltatottnak érzem magam. "

Ha nem akarsz a kiszolgáltatás miatt félni akkor tegyél ellene..

Az első,hogy önmagad kell,hogy változtass magadon.Nézz szembe a félelmeiddel.Legyél optimistább,és vedd észre a körülötted lévő világot..Néz az apróbb részeket,dolgokat-Ha erre képes leszel akkor senki nem fog hisztisnek,életképtelennek,kiszolgáltatottnak nézni téged..

Még valamit.A mosoly már önmagában gyógyít..Mosolyogj sokat..Ha a lelked gyógyul akkor a tested is.

ma 16:42 vagyok

Még valamit.Ha állandóan ezen agyalsz,állandóan ez jár a fejedben akkor azt is jelenti,hogy nem tudod magad lekötni,semmi nem érdekel,és bőven tudsz elmélkedni.Kezdésnek csinálhatod azt is,ezt sok felesleges energiát másra fordítod.PL Kezdj el olvasni könyveket.A legtöbb könyvnél szinte egy másik világ elevenedik meg a szemed elé..Vagy tanulj meg valami újat.Tanulj festeni,varrni vagy bármit ami újdonság és kihívás a számodra.Tanulj nyelveket..Ezek a dolgok mind annyira lekötnek,hogy egy idő után már nem azon keseregsz,hogy bolond vagy -e vagy sem...(így is lehet gyógyulni)

Nekem is vannak hasonló problémáim, kb 5-6 hónapja kezdődtek, nagyon feszült voltam eleinte, minden apróságon felhúztam magam, ingerült voltam mint az állat, tiszta stresszes, depressziós... (kb azután kezdődtek ezek a dolgok miután elhagyott a párom 2 és fél éves kapcsolat után, és a mai napig nem tudtam rendesen feldolgozni... a munkahelyem is nagyon stresszes, éjjel nappal dolgozok, túlórázok szotyipénzért, idióta főnökök mellett. Ez sem könnyű, és mindemellett a családi körülményeim is gázosak, szóval minden körülményem adott, hogy idegroncsá tegyem magam)

Szeptember körül egyszer rosszul lettem a munkahelyemen, szédülni kezdtem, lezsibbadtak a kezeim, és a pulzusom hirtelen felugrott 130-140-re. Bevittek a kórházba, ott aztmondták nincs semmi bajom és elengedtek haza.... Másnap anyám elvitt a pécsi szívcentrumba, hogy kivizsgáljanak rendesen, pár héten belül csináltak rajtam egy szivkatéterezést, és utána azt mondta az orvos, hogy a szivemnek semmi baja, és őszerinte pszichés okai vannak annak hogy alapjáraton is magas (90-100) a pulzusom, és valszeg pánikrohamom volt amikor rosszul lettem a munkahelyemen... kaptam gyógyszert, hogy a pulzusom normális legyen és viszlát... Viszont a szorongásom, a folytonos idegeskedésem, a nyugtalanságom továbbra is megmaradt. Sokat szédülök, fáj a fejem, gombócot érzek a torkomban, a mellkasom és a hátam fáj néha.. Sokszor olyan érzetem van, hogy megbolondulok, és a legnyugottabb helyzetben is szét tudnék robbanni... Egy barátom ajánlott egy pszichologust, aki azt mondta, hogy tipikus pánikzavaros tüneteim vannak. Kellett volna járnom hozzá ilyen kezelésekre, vagy nemtudom minek kell nevezni, csak nem mentem mert anyagilag nem engedhetem meg magamnak. (6000 ft/alkalom és heti 1x kellett volna mennem)

Mióta gáz volt a szivemmel, betegesen félek mindenféle betegségtől, ha szarul érzem magam, rögtön elkezdem keresgélni a neten vajon mitől lehet, és még plusz ráteszem magam, hogy tutira valami súlyos betegségem van, és ettől még erősebbek a tünetek, amik talán nem is lennének csak bebeszélem magamnak mégjobban.... Lehet, hogy nem ártana pszcihologushoz járnom, de úgy gondolom, hogy amig az életkörülményeim nem változnak, addig tök felesleges, legalábbis én ezt igy gondolom. Ha nyugodtabb lenne a munkám, és rendbe lenne a családi életem, nyilván nem stresszelnék ennyit, és egy idő után gondolom visszaállna minden a régi kerékvágásba, de ez nem olyan egyszerű. Én is sokat gondolkozok, keresem a kiutat ebből, de nem találok rá megoldást. Pedig meg kellene tanulni uralkodni az embernek magán, mert a folytonos stressz, meg feszültség ténylegesen megbetegiti az embert egy idő után. Ha van rá lehetőséged járj csak pszchiologushoz, egy idő után kigyógyulsz a segitségével, csak akarnod kell neked is! :)

ja és a félelmed az emberek között, azt asszem szociofóbiának hívják... én a buszon leszek szorongós legjobban... lehet kapni a herbáriákban ilyen szorongásoldó gyógynövényes készitményeket én orbáncfű kapszulát szedtem, meg hangulatjavító teát szoktam inni, valamennyit segit, de azért csodát ne várj tőle, ezeket a dolgokat a fejedbe kell lerendezd, ha máshogy nem megy, a pszichomókus segitségével :)

21/L