Most akkor kik a magyarok, honnan jöttek?
Egyszerűen nem bírom megérteni, felfogni. 999 + 1 féle verzió van, most akkor melyik az igaz?
A magyarok elvileg belső ázsiai nép, aki elvándorolt. Sokan mondjk, hogy türk nép. De akkor miért nem türk nyelvet beszélünk? Miért beszélünk akkor uráli nyelvet? Mentek a magyarok, vándoroltak, és egyszer csak hééé ez a nyelv tetszik, vegyük fel és hagyjuk a francba a türk nyelvünket? Vagy hogy volt ez akkor? :) Gondolom senki nem tudja biztosan, de várom a válaszokat :)
válasza:
válasza:Mivel a magyar nép félnomád volt és nem nagyon vannak írásos emlékeink, nagyon nehéz konkrét bizonyítékokat találni azelőtt a kor előtt, amikor kapcsolatba léptünk az írástudó népekkel, ami már nem sokkal a Honfoglalás előtt volt.
A nyelvrokonság miatt a legvalószínűbb, hogy a finnugor népektől különültünk el, hiába jön majd mindjárt valami okos és másol be háromoldalnyi szöveget arról, hogy ez nem is így van.
De ilyen az élet, nincs mindenre biztos válasz, csak valószínűsíthető elméletek.
válasza:A nyelvrokonság nem föltétlenül azonos a genetikai rokonsággal.
A ma leginkább elfogadott elmélet szerint a finnugor nyelvrokonság a legvalószínűbb.Ez azt jelenti, amikor a magyar nyelv kialakult finnugor népek mellett élhettünk.
Ajánlom az alábbi oldalt keresgélni, olvasgatni:
válasza:A kérdésedre nem adható konkrét válasz. Számos elmélet van, és jelen ismereteink alapján nem tudunk és nem is feladatunk állást foglalni ezek között, inkább tárgyilagosan fel kell sorolni az elméleteket, a mellettük és az ellenük szóló érvekkel együtt. Azt meg majd te eldöntöd, hogy melyiket tartod logikusnak. Az elméletek azonban jól megférnek egymás mellett. Inkább linkelek pár forrást, ahol nyelvészek, történészek véleményét ismerheted meg a kérdésről. ezeket kell beleilleszteni egy holisztikus, átfogó képbe.
A mai magyarok a Kárpát-medence őslakosságának és az ide folyamatosan beáramló népek keveredéséből alakultak ki.
A finnugor nyelvű népekkel nyelvrokonok vagyunk (ez nyelvészeti érvekkel alátámasztható), ez azonban nem sokat mond az eredetről (illetve inkább semmit, mivel az eredet NEM támasztható alá nyelvészeti érvekkel). Egy hosszabb írás a nyelvészet módszertani problémáiról, és arról, hogy a nyelvcsaládok miért nem alkalmasak a nyelv ERDETÉNEK leírására: [link]
Olyan, hogy „finnugor ősnép”, ahonnan a ma finnugor nyelvet beszélő népek szétáradtak volna, valószínűleg sosem létezett. Egyébként nem is szabadna ilyen ősnépekről beszélni, mivel a nyelvrokonságot nagy hiba egybemosni a genetikai rokonsággal (márpedig az ősnyelvek ősnépekkel való azonosítása pont ezt teszi). A ma a finnugor nyelvcsaládba besorolt népek valószínűleg egy valamikori közös ősnyelv maradványait beszélik. Egyébként a finnugor nyelvek a török nyelvekkel (és másokkal is) rokonságban állnak, régebben az elmélet pusztán urál-altaji elméletként volt ismert, ma pedig eurázsiai vagy nosztratikus elméletnek nevezik, és legszűkebben az uráli, altaji és indo-európai nyelveket értik bele, azonban az uráli és altaji nyelvek között a rokonság valószínűleg közelebbi, a nyelvtani elemeket figyelembe véve mindenképpen.
Továbbá számos szabályos hangmegfelelés található meg ezen nyelvek alapszókincsében, így pl. igazolható a magyar és a török nyelvek rokonsága is (a finnugor rokonság igazolásához hasonló módszerekkel), a jövevényszavakként és késői átvételként török eredetűnek magyarázott szavaktól függetlenül.
Ráadásul a magyar és a török nyelvek közti rokonság még csak nem is kisebb mértékű, mint a magyar és finnugor nyelvek rokonsága, mivel az etimológiai szótárakban „finnugor eredetű”-nek feltüntetett szavak szinte mindegyikére adható alternatív, török és/vagy mongol és/vagy tunguz-mandzsu etimológia is. Ld. pl. a személyes névmások esetében:
Tehát ha valóban lett is volna közös „ősnép”, a magyar „ősnép” kb. akkor vált el az „uráli ősnéptől”, mint amikor az uráli és altaji „ősnépek” szétváltak egymástól.
Alternatív magyarázat az ún. magyar-török kétnyelvűség elmélete ( [link] ). Ez az elmélet viszont nem magyarázza azt, hogy a tárgyalt jellemzők nemcsak a magyar nyelvben vannak jelen, hanem azoknál a finnugor nyelvű népeknél is, akiknél nem tudunk a törökökkel való együttélésről.
További alternatív magyarázattal szolgál a szintén az ősnyelvkutatást szolgáló gyöknyelvészet, amelynek módszertanát az összehasonlító nyelvészek nem fogadják el (de egyébként az összehasonlító nyelvészet klasszikus módszertanának helyességét ugyanúgy nem lehet ellenőrizni).
Bármelyik elmélet is igaz, a tudomány már rég nem ott tart, hogy a magyar és a török nyelvek közti párhuzamok csupán jövevényszavak lennének. Csak sajnos Magyarországon valamiért az ugor-török háború óta szinte eretnekség ilyen dolgokra még csak gondolni is, pedig a vitát soha nem zárták le megnyugtatóan, a kérdés soha nem dőlt el: [link]
(Hiába jön a hármas válaszoló azzal, hogy mi a „finnugor népektől” különöltünk el, de majd úgyis majd mindjárt valami okos és másol be háromoldalnyi szöveget arról, hogy ez nem is így van. Amúgy is nevezékteni hiba „finnugor népekről” beszélni, mert legfeljebb finnugor NYELVŰ népekről lehetne. A nyest.hu oldalt szintén azért nem javaslom, mert túlzottan elfogult véleményét általában ferdítésekkel igyekszik alátámasztani, és inkább propagandacélokat szolgál, mint valódi ismeretterjesztést. Tehát pl. az ilyen cikkek miatt:
És hogy mi a baj a cikkel: [link]
Persze el lehet olvasni ezeket a cikkeket, mert nyitottnak kell lenni, de ugyanakkor kritikusnak kell lenni (és ez minden írásra igaz, tűnjön bármekkora igazságnak vagy hülyeségnek). A nyitottság nem egyenlő a vak hittel, a kritikus szemléletmód meg nem egyenlő a csőlátású szkepticizmussal. Sajnos ma a szkeptikusok nagy része a ló túlsó oldalára esett, mivel azt a HITÉT próbálja erőszakosan terjeszteni, hogy az általa el nem fogadott elmélet nem igaz, anélkül, hogy bármilyen érdemi ellenérvet tudna ellene felhozni, persze látszólag a tudomány nevében... De valójában semmivel sem jobb azoknál az állítólagos hívőknél, akiket kritizálnak.)
A nyelvrokonság egyébként nyelvátvétel következményeként is kialakulhat. Tehát ami valószínű: a magyar NYELV (és nem a nép) az uráli és az altaji nyelvű népekkel is közös ősnyelvből alakult ki (és így a finnugorral valószínűleg rokon, de valószínűleg nem „finnugor eredetű”). Hogy ezt kik, mikor és hol beszélték, és hogy a magyar népnek hogy lett az a nyelve, arról semmit sem tudunk. A hagyományos magyarázat mellett, amely felsorolja az uráli, finnugor, ugor, stb. kort és a hozzá tartozó időpontokat, semmilyen valódi érv nem hozható fel, csupán egy konszenzussal elfogadott gyenge elmélet.
A nép eredetét külön kell tárgyalni a nyelv eredetétől, bár összefüggenek. Az ún. „honfoglaló magyarok” a Kárpát-medencébe valóban Ázsiából jöttek, szintén vitatott, hogy hány hullámban, valamint az is, hogy a korábban ugyanonnan jövő, ugyanazokkal a szokásokkal rendelkező, és velünk valószínűleg rokon nyelveket beszélő népekkel milyen kapcsolatban vagyunk (és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy mi volt azelőtt, hogy Ázsiában elindítjuk a történetet).
A hunok, avarok és magyarok kulturálisan biztosan, nyelvileg is valószínűleg rokon népek voltak (ld. eurázsiai elmélet és az, hogy ezeket a nyelveket türk nyelvnek tartják, vagy akár Ucsiraltu kutatásai). Hunok és magyarok rokonságáról: https://www.youtube.com/watch?v=nhlyBalPjDk
A krónikák pl. pont ezért sem tesznek köztük különbséget.
Erre a szokásos magyarázat az, hogy ezek „csak” geszták, és ez a nézetük nem vehető komolyan. A gond ezzel az, hogy ez a szemlélet nem csak a gesztákban van jelen, hanem az ÖSSZES magyar és külföldi krónikában. További kifogás lehet, hogy a krónikák írói egyszerűen nem voltak tisztában a tényekkel, de ez a magyarázat nagyon sántít (a valóság inkább az, hogy egy többé-kevésb egységes lovas nomád (szkíta) kultúra egymással keveredő csoportjai egy, de heterogén népnek számítottak). Mivel a magyarság többgyökerű, a magyar törzsek között nagyon valószínű, hogy voltak hun, türk, mongoloid és finnugor eredetű elemek is (de a honfoglaló magyarság nagy része valósznűleg az europid rasszhoz tartozott). A köznép, a vezető réteg és a katonáskodó réteg eredete szintén eltérhetett egymástól.
https://www.youtube.com/watch?v=hghV94V82u4
Fontos kiemelni, hogy amikor a magyarok kapcsán a szkítákat említjük, akkor a fogalom eredeti jelentésére (lovas nomád nép) gondolunk, nem pedig arra az új jelentésre, amire újabban kisajátították (egy konkrét iráni népcsoportra). Egyébként előtte a finnugor nyelveket nevezték „szkíta” nyelveknek.
Továbbá legkésőbb a honfoglaláskor az avarokkal is keveredtünk (ha előtte nem is lettünk volna rokonok velük), így a mai magyar népességben az ő utódaik is jelen vannak. Az ezt követő évszázadok során genetikailag keveredtünk a szomszédainkkal (szlávokkal, germánokkal), így a mai magyar populációban ugyanúgy jelen vannak az ősi szlávok és germánok génjei, mint a mai szláv és germán populációnkban az ősi magyarok génjei. Ezért is butaság az, amit mégis gyakran hallani, hogy mi „genetikailag szlávok és germánok lennénk”. Mert a szlávok és germánok is legalább annyira „genetikailag magyarok”, ilyen fogalmakat azonban nem érdemes használni, mert semmitmondóak.
Az utolsónak köszönöm a részletes, pontos választ!
Röviden, egyszerűen, tömören, belső ázsiai nép, akik már a honfoglaláskor is keveredtek, és későbbiekben még egy rakás néppel keveredett.
Akkor talán mi, Magyarok vagyunk a legszínesebb génállományú nemzet.
De érdekes, hogy pl. más népek, nemzetek, népcsoportok nem voltak annyira hajlandóak a keveredésre. Nem így van? Nézz meg 10 magyar embert. Gyakorlatilag mindegyik máshogyan néz ki (egyik szőke, másik fekete, barna, kék szemű, vörös hajú stb.).
Míg nézz meg egy németet pl. ott ha nem is mindegyik ugyanolyan, de elég hasonlóak az arcvonások, stb.
válasza:Nem kérdező, ez nem így van. A magyarokat ismered, apró eltéréseket is meg tudsz különböztetni. A németeket kevéssé ismered, ezért több részlet elmosódik számodra. Nézd meg a vietnamiakat. Azt mondod mind egyforma, pedig annyira különbözők, mind mi.
A népek az idők során vándorolnak, kapcsolatot teremtenek és keverednek. Ki jobban, ki kevésbé. Nálunk sok háború volt, a török hódítás 150 éve alatt 4 millióról kettőre fogytunk. Mindig külső uraink voltak, ide oda telepítettek. Ettől annyira vegyes a földrajzi etnikai térkép.
Ezen túl: minél inkább megyünk vissza időben, annál kevesebb a konkrét és bizonyítható adat. Ilyenkor marad a fantázia, a hézagot kitöltjük vélt odaillő változattal. Minél több a hézag, annál többen éreznek ingert, hogy majd ők feltalálják a spanyolviaszt. Ettől zavaros régmúltunk. De ne hidd, hogy például az angolok pontosabban ismerik őstörténetüket. Ott se jegyezték le azokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!