Hogy hangzik egy külföldi számára a magyar nyelv?

Állítólag a finn hasonlít hozzá leginkább. Egyszer egy ügyfelem elkezdett telefonon beszélni a pultom túlsó felén, és olyan érzésem volt, mintha magyarul beszélne, csak épp én hülyültem meg, hogy nem értem mit mond. Miután letette, bátorkodtam megkérdezni, hogy milyen nyelven telefonált, és mondta, hogy finn nyelven.

Most nincs kedven rákeresni neked, de volt egy kb. 50-es évekbeli fekete-fehér cseh paródia, amiben a magyar nyelvet figurázta ki egy ottani humorista. Az is elég jó képet fest a nyelvünkről. Keress rá valahogy.

A németek zöme meg tényleg nem tudja hova tegye, mi sokat járunk kint, és a metrón mikor beszélgettünk pl. Berlinben, eléggé bámultak az emberek, füleltek, hogy ezek meg milyen nyelven karattyolnak. Ami legjobban meglepett, amikor a Goethe múzeumban voltunk, az idegenvezető azt kérdezte, hogy spanyolok vagyunk netán? Arra mondjuk abszolút nem hasonlít, nem tudom honnan vette. De lehet abból kombinálta, hogy hozzájuk képest mi extrémül öltözünk, meg sötétebb szőrzetűek vagyunk.

Az átlagember 2-3 agyoncsépelt világnyelven kívül életében nem találkozott mással, úgyhogy hasonlítani se tudja mihez. Akik németre vagy oroszra tippelnek lefogadom, hogy egy szót nem tudnak se németül, se oroszul, mindössze "arc" alapján próbálják elhelyezni valahová az embert.

Érdekes módon másra hasonlít egy-egy nyelv, ha csak a hangkészletét, hanghordozását figyeled, vagy ha magát a szöveget. Előbbi gyakran a szomszédos országokra szokott hasonlítani (hiába teljesen más nyelvcsalád, ha rengeteg keveredés volt a népek között), az utóbbi meg természetesen a rokonnyelvekre hasonlít. Ott vannak például a köztörök nyelvek, ami gyakorlatilag egy és ugyanaz, hangzásra viszont egyértelműen mások. Az üzbéget alig lehet megkülönböztetni a tádzsik-perzsától, az oroszországi kisebbségekről meg simán azt hiszi az ember, hogy oroszul beszél, mert teljesen úgy beszél, amíg oda nem figyel jobban a konkrét szavakra, mert akkor feltűnik, hogy bizony törökül. Míg az isztambuli török hangzásra jellegzetesen más.

Ott vannak a hanti-mansik, akikről rögtön hallod, hogy ez bizony nem magyar, míg az őket körülvevő kazak, mongol és mindennemű szibéria nyelvektől alig lehet megkülönböztetni. Mind tele van számunkra teljesen fura, képezhetetlen kattogó torokhangokkal, stb. A mai magyar nyelv meg alig lóg ki hangzásra a környező szláv nyelvek közül. Tele lettünk ilyen "gy" betű és hasonlókkal, miközben ugyanezek a szavak finn és török nyelvek azonos rokonszavaiban g/k-val hangzódnak, ki se bírnák mondani, se ázsiában, se amerikában, miközben nekünk és szomszédjainknak kölcsönösen nincsenek efféle problémái. Ezért nem csoda, ha valaki belövi a magyar nyelvet valahova Kelet-Európába, de biztos nem fogja belőni Afrikába, Arábiába, Kínába, Turániába, Szibériába, mert azok hangzásra, hangkészletre már eléggé mások.

A külföldi azért téveszt össze a némettel, mert (őszerintük) hasonlítunk ránézésre. A szőkébb, ősz magyarokról ez el is képzelhető. Jellemző még a hollandi feltételezés. Oroszra csak kevéssé jártas emberek hasonlítanak, az orosz arcberendezkedés és a nyelvi akcentus is más.

Egyébként a legtöbben valóban nem ismerik fel. Menj arab nyelvterületre, ahová szoktak magyarok járni. Mind felismer, sőt magyarul szól (úgy 5-6 szót). Dél és Közép Amerikában is németnek néznek. Az angoloktól különbözünk (meg felismerik a nyelvet), és a legtöbb külföldi német. Ezért gondolják rólunk is.

A magyar nyelv egyébként a szóvégi ragozásával, hátulhangsúlyos kiejtésével öblös szájtartású artikulációjával eléggé nehéz a külföldinek. Meg nekünk is a külföldi. Kulturáltabb helyeken felismerik, hogy magyar vagy, az akcentusod alapján.

Kinjukban mar nem tudjak minek hivjak.

AZ en akcentusomat is talalgattak mar skotnak is. Mint irtam, nem tudjak eltalalni a magyar akcentust csak akkor ha ismernek mar valakit, aki azzal beszel.