Miért használja sok embert az "Őtet" szót?

Érdekes kérdés. Alapvetően szerintem abból kell kiindulni, hogy a személyes névmások ragozása eltér a névszók ragozásától. Most picit félretéve vegyünk egy másik ragot, a -val/-vel-t.

Látható, hogy bár hasonulnak, alapvetően a szó végén kapnak helyet, mivel ragok: Ádámmal, autóval, vonattal, busszal, gólyával, békával stb.

A személyes névmás ragozása során, azonban nem a személyes névmás kapja a ragot, hanem magát a ragot tesszük a megfelelő személyű alakba. Követve az eddigi szabályt így nézne ki, ha a személyes névmásokat ragoznánk:

énnel, tével, ővel, mivel, tivel, őkkel. Elsőre is látjuk, hogy ez nem helyes. A helyes forma:

velem, veled, vele, velünk, veletek, velük.

Amikor személyes névmást kell ragozni, szinte az összes létező ragnál felismerhető a rag a személyes névmás elején: tőlem, nekem, bennem.

Azonban van egy eset, amikor nem ismerhető fel a szó elején a rag, ez pedig a tárgyeset. Ennek ragja ugye a -t. A személyes névmás tárgyas ragozása semmilyen szabályba nem illeszthető bele (ez egy nyelv esetén természetesen nem probléma), és ez a helyes ragozás:

engem, téged, őt, minket, titeket, őket.

Figyeljük meg a mintát! A tárgyrag mindegyik végén felfedezhető, kivéve az engem és téged esetén. Emiatt aztán a beszélő úgy érezheti, hogy ez a két eset tárgyrag nélkül is helyes, de azzal is lehet mondani, tehát:

engem - engemet

téged - tégedet

És valóban, mivel mindkét forma elterjed anyanyelvi használók között, ezért mindkét forma helyes.

De figyeljük meg a ragozást a második minta szerint (szándékosan hagyjuk ki az E/3 személyt):

engemet, tégedet, minket, titeket, őket.

Látható, hogy minden esetben a szóvég az: -et. Innentől kezdve a beszélők érezhetik azt, hogy akkor E/3-ban sem helytelen, ha az amúgy is rövid, egyszótagos szó megkapja az -et végződést (ezt hiperkorrekciónak nevezi a nyelvtudomány). Innentől pedig maga a sorozat is adja magát:

engemet, tégedet, őtet, minket, titeket, őket.

Így már mindegyik beleillik a sorba. Ez lehet tehát az oka, hogy az őtet kifejezés elterjedt annak ellenére, hogy kétszer van jelölve a tárgyrag.