Hogyan toldalékoljuk a kínai tulajdonneveket?
a tréfásabbik válaszom erre az, hogy ez természetes, hiszen amire kitér a szabályzat, az emiatt már nem okoz gondot, tehát ami gondot okoz, arra értelemszerűen nem tér ki... :-)
na de komolyra fordítva: persze, az idegen nyelvekben nem ugyanúgy vannak képezve a hangok, és sok olyan van, amely – a magyar nyelv szemszögéből nézve – valami köztes, elkent izé, és ezért nehéz "szabályosan" kezelni. Ettől azért még ki szoktuk tudni mondani valami "magyaros" formában, és ahhoz igazítjuk a toldalékolást.
Ez https://www.youtube.com/watch?v=ZzSaBytcau4 alapján azt mondanám, hogy [dendzsó], és az ou végződéshez közvetlenül kapcsolódik a toldalék (OH.276.), tehát shenzhoui (vagy ha van magyar verziója, akkor azzal is jó).
A Lin Jang nyilván nem egy tisztán angol forma, mert az Yang lenne. A szó végi, félig elnyelt g-t pedig mi általában szépen g-ként szoktuk átírni, úgyhogy én a "Lin Jang"-ot egy magyar átírásnak tekinteném, és úgy toldalékolnám, mintha [linjang]-nak ejtenénk: Lin Jangot.
Köszönöm.
A Jang név nem Yang, fonetikusan magyarul leginkább Dzsan lenne.
A Yu név azért izgalmas, mert a szabály szerint, ha nem toldalékolom Yu a formája, ha toldalékolom Yűként nézne ki, ami elég zavaró.
A nazális hangra végződő nevekkel az a probléma, hogy hallás után nehéz lenne azonosítani, ha g-nek venném a hangot (magyar szokás szerint), mert egy újabb szótagot eredményezne a kötőhanggal a toldalékon túl.
Az ou-ra végződő nevek esetében, úgy gondolom, nem alkalmazható a szabályzat, mert ez nem francia írásmód, és őszintén szólva, még nem sikerült kiderítenem, hogy diftongus akar-e lenni, vagy intonáció jelölésére használatos. A pinjin átírás használatáról pedig nem mondhatnám, hogy annyira egységes volna... Szerencsésebb lennék, ha a kandzsik is minden esetben rendelkezésemre állnának...
"A Yu név azért izgalmas, mert a szabály szerint, ha nem toldalékolom Yu a formája, ha toldalékolom Yűként nézne ki, ami elég zavaró. "
Az ü nem tartozik bele a toldalékoláskor (írásban is) megnyúló hangokba, vö.:
Köszönöm szépen.
Az u betű valóban nincs megemlítve, mert ugye nem ü-vel írt alakról beszélünk. Egyébként, a munkán rég túl vagyok, de még mindig foglalkoztat, hogy mi lenne a legjobb megoldás olyan esetben,amikor u-val írott, ü/ű hangra végződő tulajdonnevekkel állok szemben. Vannak kiváló trükkjeim, a probléma megkerüléséhez, de nem mindig alkalmazhatók, idő, leütésszám és egyéb kitételek miatt.
Kíváncsi leszek, hová nő a káosz a keleti nevek írásával kapcsolatban, mert már most gyökeret vert az angolos írásmód, ami még az adott nyelv elfogadott/hivatalos romanizációitól is nagyon különbözik...
Az igaz, hogy u/ü... Szerencsére nincs benne, úgyhogy mindegy. Ugyanakkor a szabály kicsit egymásba mossa a betűt és hangot, ugye: "Mind a közszavak, mind a tulajdonnevek végső a-ja, e-je, o-ja és ö-je helyett á-t, é-t, ó-t, illetve ő-t írunk az olyan toldalékos vagy utótaggal ellátott alakokban, amelyekben ezek a szó végi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak elő"...
És ez aztán képes gondot okozni, ha pl. o-t ejtünk más hangnak, vö. kommentek itt:
„az "o" betűre végződő (szándékosan nem hangot írtam) portugál nevek, és néhány más nyelv nevei feladják a leckét...:
(és [link] )”
„meg a Nike, Adobe stb. [link] ”
-----
És ahogy látom, az e-nyelvvel nem mentél sokra... :-) most aztán megpróbálhatod megmagyarázni nekik a probléma mibenlétét, kandzsistül, pinjinestül, diftongusastul... :-)
Sok szerencsét, ne hagyd magad. :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!