Miért azt mondjuk, hogy vonaton, buszon és miért nem azt, hogy a buszban, vonatban?

Jó kérdés!

Tekintheted rendhagyó ragozásnak is. Az eredete valószínűleg az, hogy a talajszinthez képest fel kell rájuk lépni, és a talajhoz képest mozognak, tehát rajtuk állsz/ülsz, nem a talajon.

Igen, és felszállunk meg leszállunk, pedig tulajdonképpen lépünk.

MagyarországON történik valami, nem MagyarországBAN, de ha már külföldről van szó, akkor nem OroszországON vagy AngliÁn, hanem OroszorországBAN és AngliáBAN.

Van ez így. És még sorolhatnánk.

"Igen Besenyő, kölföldön csab -ban van mi? CiprusON, IzlandON például..."

Bocs, de ezzel mit kartál mondani?

Szerinted "Ciprusban"?

Lehet, onnan származik a közlekedési eszközöknek ez a ragozása, mikor még nyitott járművek voltak többnyire, és akkor nem benne, hanem rajta utaztak.

Szekéren, kocsin, stb.

És ez átszállt a későbbi járművekre is.

#5:

Ez egy intelligens gondolat. Gratulálok!

Ötödik válaszoló, nem tanulsz véletlenül franciául?

Ebben a nyelvben ugyanis, ha a jármű nyitott, az -on, ha zárt, a -ban alakot használják.

A "Cipruson, Izlandon" talán azért -on, mert ezek szigetek, és a sziget-en élek, nem benne.

Egyébként Hódmezővásárhely-re és Kecskemét-re, de Győr-be vagy Debrecen-be megyek ugye?

Nyilván nem mindig így mondtuk: emlékezzetek pl. Bornemissza Péterre: "Valjon s mikor leszön jó Budában lakásom?"

Julianna, olaszul is így mondják a járműveknél :)

A településeknél én úgy vettem észre, hogy magyar helységek esetén általában -on/en/on, külföldiek esetén -ban/ben, de pl. a Győrben, Debrecenben kivételek.