Mi értelme van az olyan betűknek, amiket nem ejtünk ki? Pl a törökben a ğ?

#2: Miért lenne káosz??? A beszélt nyelvben sincs káosz, pedig ott sem jelennek meg a ki sem ejtett hangok!

Kérdező: értelme nincs; csupán megszokás és hagyomány miatt írjuk le őket úgy, ahogy – régen kiejtett hangot jelöltek, melyek mára eltüntek a kiejtésből (anélkül, hogy káoszt okoztak volna), de az íráskép őrzi emléküket.

A 3-as „véleményformáló” bizonyítja, mi is valójában az értelme a ki nem ejtett betűknek: A KULTÚRÁLTSÁG — egyáltalán: a kultúra — ERŐSÍTÉSE és FENNTARTÁSA!

(Egyébiránt MINDEN NYELVBEN vannak ki nem ejtett betűk! Még a Dél-Afrikában élő pigmeusok ÍROTT nyelvében is…)

Az írásjeleket (vessző, pontosvessző, kettőspont, felkiáltójel, kérdőjel, pont, gondolatjel stb.) sem „ejtjük ki”, mégis, amikor egy művelt és kultúrált ember LEÍRJA saját szavait, akkor leírja az írásjeleket is!

Ha az írott nyelvekben az volna a mérvadó, amit a 3-as „vall”, miszerint — idézem: „Semmi régen ki ejtették csak változik a nyelv és a szokás miatt megmaradtak. én nem használnám ezeket” — idézet vége, akkor semmivel sem volnánk különbek, mint a mezőn járó BARMOK! Egyfelől alig lehetne értelmezni, mit is akar voltaképpen mondani az, akinek a szavait olvassuk (amint például a 3-as hozzászóló szavait is ölég nehezen lehet értelmezni, hiszen a mondatvégi ponton kívül NEM HASZNÁL SEMMIFÉLE ÍRÁSJELET, ergo: nyilvánvalóan műveletlen és kultúrálatlan…), másfelől, aki fittyet hány arra, hogy a mondatvégi pont után következő újabb mondatot NAGY BETŰVEL illik kezdeni (a 3-as hozzászóló például NEM EZT teszi…), az azt is előfeltételezi az olvasó számára, hogy LUSTA, kerüli a PRECIZITÁST, és vélhetőleg MEGBÍZHATATLAN ember!

a 3 válaszoló vagyok

szóval a KULTÚRA az ha meg tanulok egy csomó értelmetlen dolgot. mondjuk valóban van benne valami.

egyébként az írásjelek nagyon nagy részét beszédben is használjuk. vagy te pl nem tudsz szóban kérdezni? amúgy tényleg lusta vagyok.

A 3-assal az a legnagyobb baj, hogy NEM LÁTJA BE, pontosan attól olyan, amilyen, merthogy:

1. műveletlen és kultúrálatlan, amiért is

2. nem képes szabatosan és érthetően kifejezni magát, mindezeken túl

3. nem is látja értelmét annak, hogy az első kettőben meglévő hiátusait pótolja, tetejébe

4. még csak enyhe szégyenérzet sem alakult ki benne az előző három miatt…, amiért is

5. erkölcsileg és szellemileg alultáplált marad, minek következtében

6. egzisztenciálisan és intellektuálisan is rohamosan leépül (vagy már le is épült…), aminek eredményeként

7. politikailag könnyen megvezethetővé válik (vagy már meg is vezettetett…), és ezért

8. jó eséllyel sodródik ama — esélytelen és reménytelen — népcsoportba (vagy már ott is van…), amelyre az Orbán Viktor féle — diktátor-hajlamú — számító és demagóg „politikus” görényeknek a legnagyobb szüksége van, amiért is

9. igen csekély esélye marad arra, hogy egy kocsmai társaságon, vagy egy számító politikai csoporton kívül bárhol is komolyan vegyék, mi több

10. a lehető legkevesebb eséllyel juthat olyan helyzetbe, hogy tartalmas és alkotó értelmű életet élhessen.

Egyébiránt:

1. A KULTÚRÁLTÁSÁG olyan „valami” (tehát NEM a „kultúra”, ahogyan a 3-as, majd 7-es közölte velünk…), ami annak következtében „áll elő”, hogy az ember MEGTANUL (így egy szóban) egy csomó — korántsem értelmetlen — dolgot; mint amilyen plédul a szavak és írásjelek megfelelően értelmes használata!...

2. A KULTÚRA pedig egy olyan „valami”, ami sok, nagyon sok — NEM a 3-as (majd később, 7-es) megjegyzést leíróhoz hasonlatos — művelt és kultúrált ember tevékenysége következtében „áll elő”.

3. A „meg tanulok” — így két szóban — NEM azt jelenti, hogy valaki feltétlenül megtanul valamit (ez a valaki nyilván nem a 3-as, majd később 7-es...), ugyanis a „meg tanulok” — így két szóban — azt jelenti, hogy: csinálok valamint, és mellette még estleg tanulok is… A helyes kifejezés, amit tehát a 3-as (majd később, 7-es) megjegyzést leírónak alkalmaznia kellett volna, a „megtanul” — így egy szóban — lett volna, ugyanis a „megtanul” egy MŰVELTETŐ KÉPZŐS kifejezés — amit NEM KÉT SZÓBAN kell írni! Míg ellenben a „meg tanulok” — így két szóban — egy MELLÉRENDELŐ IGEI SZERKEZET! A kettő azonban NEM ÖSSZETÉVESZTENDŐ! Aki azonban mégis keveri a kettőt, az:

1. műveletlen és kultúrálatlan, amiért is

2. nem képes szabatosan és érthetően kifejezni magát, mindezeken túl

3. nem is látja értelmét annak, hogy az első kettőben meglévő hiátusait pótolja, tetejébe

4. még csak enyhe szégyenérzet sem alakult ki benne az előző három miatt…, amiért is

5. erkölcsileg és szellemileg alultáplált marad, minek következtében

6. egzisztenciálisan és intellektuálisan is rohamosan leépül (vagy már le is épült…), aminek eredményeként

7. politikailag könnyen megvezethetővé válik (vagy már meg is vezettetett…), és ezért

8. jó eséllyel sodródik ama — esélytelen és reménytelen — népcsoportba (vagy már ott is van…), amelyre az Orbán Viktor féle — diktátor-hajlamú — számító és demagóg „politikus” görényeknek a legnagyobb szüksége van, amiért is

9. igen csekély esélye marad arra, hogy egy kocsmai társaságon, vagy egy számító politikai csoporton kívül bárhol is komolyan vegyék, mi több

10. a lehető legkevesebb eséllyel juthat olyan helyzetbe, hogy tartalmas és alkotó értelmű életet élhessen.

Érthető?!...

Ember! Beszéd közben az ékezeteken kívül NEM HASZNÁLUNK ÍRÁSJELEKET (illetve csak a lehető legritkábban tesz ilyet, bárki is), mindössze ÉRZÉKELTETJÜK azokat!

Tehát :

● úgy HANGSÚLYOZUNK, miközben beszélünk, és

● olyan RITMUSBAN beszélünk, továbbá

● úgy ARTIKULÁLUNK, illetve

● olyan GESZTUSOKAT ALKALMAZUNK, amelyekkel

● ÉRZÉKELTETJÜK az írásjeleket (vessző, pontosvessző, kettőspont, felkiáltójel, kérdőjel, pont, gondolatjel stb.)!

Aki folyamatosan úgy beszél, hogy KIMONDJA az írásjeleket is — például így köszön: Jó napot kívánok, felkiáltójel!, vagy így tudakozódik: Mondja csak, vessző, merre van a Király utca, kérdőjel? —, az ŐRÜLT!

Ember! Folyamatosan kevered, illetve ROSSZUL TUDOD a dolgokat! Márpedig Ancsel Éva azt mondta: „A tudható dolgok nem tudása hiba, a tudhatók rosszul tudása bűn.”.